Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Sipos Zsolt
gRÓF SZÉCHÉNYI MIKLÓS VÁRADI PÜSPÖK BRONZ MELLSZOBRA

 

A szerző 2008-ban végzett a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának didaktikus teológia-történelem szakán. Ugyanott 2009-ben magiszteri oklevelet szerzett. Kutatási területe gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyés püspök élete és végrendelete.
A 19. század váradi köztéri szobrai közül a legjelentősebb Szent László bronzszobra, amelyet 1893-ban állítottak fel a róla elnevezett főtér közepére.1 Az egész alakos álló szobrot Schlauch Lőrinc bíboros, püspök rendelte meg Tóth István budapesti szobrásztól. Tóth István első jelentős alkotása volt, amely sikert aratott, ezt mutatják további megbízásai.2 A szobrászművész lánya, Tóth Margit írásbeli visszaemlékezése szerint: „Tóth István úgy járt Nagyváradra, mint második otthonába. [...] úgy a bíboros úr, mint a székeskáptalan mindig örömmel látták vendégül".

Nagyváradi plasztikáinak figyelemre méltó része az egyházi méltóságoknak emléket állító szobrok. A millennium évében, 1896-ban állították fel a püspöki palota kertjében Szaniszló Ferenc püspök bronz ülőszobrát.3 Egy évvel később, 1897-ben Schlauch bíboros bronz mellszobrát készítette el.4 1907-ben került a nagyváradi Szent Vince Intézet fiúinternátusa új épületének homlokzatára az intézet alapítójának, Nogáll János felszentelt püspöknek, székeskáptalani nagyprépostnak a bronz mellszobra; a mecénás Fetser Antal felszentelt püspök, váradi kanonok volt.5

Minden bizonnyal a szobrászművész nevéhez fűződik - a nagyváradi egyházi személyekről készített alkotásai közül valószínűleg utolsóként - gróf Széchényi Miklós megyés püspök bronz mellszobra. A mellszoborból - méret tekintetében közel megegyező - két azonos példány készült, melyek napjainkban Budapesten és Szombathelyen találhatók.

A műalkotás egyik példánya a sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család egyik leszármazottjának fővárosi lakásában található (képünkön).6 A püspök öccsének unokája, Széchenyi Kinga egy beszélgetés keretében utalást tett a tulajdonában lévő szoborra: „A nagyapám testvérének, Széchenyi Miklós püspöknek a bronz mellszobra van a szobánkban".7 Egy másik társalgás alkalmával pedig az ősi családi tárgyakkal kapcsolatban így nyilatkozott: „Ezeket én nagy becsben tartom. Igyekszem a lányaimnak elmondani, ha története van a tárgyaknak, előkészítendő, hogy próbálják a családban tartani később is, hogy megmaradjon nemcsak maga a tárgy, hanem az, ami az őseikhez kötheti őket."8

A püspöki mellszobrot Széchenyi Kinga anyai nagyanyja kapta zabolai gróf Mikes János címzetes érsek, nyugalmazott szombathelyi megyés püspök hagyatékából, akinek testvére volt a szobor tulajdonosának dédanyja. A büszt magassága 26 cm, szélessége 32 cm, mélysége 19 cm. A mellszobron nem található az alkotó jelzete.9

A műalkotás másik példánya a szombathelyi Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont művészeti gyűjteményének része.10 A szombathelyi püspökvár berendezésének 1939-es leltárában Mikes püspök által ajándékozott tárgyként szerepelt Széchényi püspök kis mellszobra.11 A büszt magassága 25 cm, szélessége 27 cm, mélysége 19 cm. A mellszobron nem található az alkotó szignója. A bronzszobor talapzata márványból készült. A szobor leltári száma: Kp.2017.264.1.12

A mellszobor Széchényi püspök méltóságteljes alakját az idő múlását magán viselő arcvonásaival, reverendájának körgallérján a magyar apostoli király által adományozott legmagasabb rangú kitüntetéseivel13 ábrázolja. A püspök megörökített alakja nagyfokú hasonlóságot mutat egy fényképen14 látható megjelenésével, melynek felvételére a debreceni egyetem épülete előtt, annak felavatása napján, 1918. október 23-án került sor.15

A híres történelmi család utódjának tulajdonában lévő szoborról készült fényképfelvétel több, a közelmúltban megjelent kiadványban is látható.16

A mellszobor jelentőségét - művészeti értékén túl - növeli, hogy ez az egyetlen idősebb kori szoborportré, amely Széchényi püspökről készült.

 

Jegyzetek

1 1923-ban a hatóságok elszállították Szent László álló szobrát a főtérről. A szobrot gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyés püspök a római katolikus székesegyház - ma bazilika - főbejáratával szemben állította fel, ahol napjainkban is található. Lőrincz Ottó: A Szent László királyról nevezett várad-újvárosi plébánia és templom monográfiája. Nagyvárad 2004, 42.

2 Fleisz János: Egy szobor száz esztendeje. A nagyváradi Szacsvay-szobor története.[Budapest] 2007, 22.

3 Jellegzetessége, hogy nem mozdították el soha helyéről. Fleisz, 24.

4 A kisplasztika jelenleg a nagyváradi római katolikus székesegyház nyugati oldalkarzatán kialakított Szent László Egyházművészeti Múzeum egyik kiállítóterében látható.

5 Vucskics Gyula: A Sz. Vincze-intézet fejlődése és működése Nogáll halála óta, in: Némethy Gyula - Nagy Lajos - Vucskics Gyula: Nogáll János életrajza és intézetének története. Nagyvárad 1918, 178; A mellszobor jelenleg a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum épületében látható.

6 Itt szeretnék hálás köszönetet mondani Széchenyi Kinga tanár, műfordító, író, képzőművésznek a szíves adatközlésért és a műtárgyról készült digitális fotómásolatokért.

7 Lakatos Pál: „Bűnünk" és bajunk Trianon. Miskolc 1999, 83.

Si Deus pro nobis, quis contra nos? Széchenyi Kinga tanárműfordító-szobrásszal beszélget Csernóczky Judit. Budapest 2011, 89. Érdemes itt felidézni Széchényi püspök végrendeletének egy részletét, melyben az öccsére hagyományozott ingóságok felsorolását a következő gondolatokkal zárta: „Az a kivánságom, hogy ezek a tárgyak el ne adassanak, hanem a családban maradjanak és hogy később két fia között megosztassanak. Azért kérem, őrizze meg ő, és őrizzék meg fiai ezeket, mint családi emlékeket, családi ereklyéket, emlékeztessék öcsémet és utódait én reám, aki annyira szerettem őt és családját." Széchenyi Miklós gróf végrendelete. Nagyvárad, Nagyvárad 1924. március 16, 5.

9 Széchenyi Kinga adatközlése.

10 Itt szeretnék hálás köszönetet mondani dr. Veress Ferenc művészettörténész, gyűjteményvezetőnek a szíves adatközlésért és a műtárgyról készült digitális fotómásolatokért.

11 H. Simon Katalin, Mikes főpásztor művészeti és kulturális öröksége püspöki székhelyén, in: Bakó Balázs-Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről. Szombathely 2015, 153.

12 Dr. Veress Ferenc adatközlése.

13 Kitüntetései - a teljesség igénye nélkül - a következők: az Osztrák Császári Vaskorona Rend I. osztálya, az Osztrák Vöröskereszt érdemcsillaga hadidíszítménnyel. Schematismus venerabilis cleri dioecesis Magno-Varadinensis latinorum pro anno Domini 1929. Oradea-Nagy-Várad 1929, 124.

14 Takács József (szerk.): Katolikusok Debrecenben. 1715-2015. Debrecen 2015, 629, 132. kép.

15 Takács, 626.

16 Biró Endre, Bucsa. Emberek, sorsok, dokumentumok. Bucsa 2006, 72.; Biró Endre, Monospetri. Emberek, sorsok, dokumentumok. Monospetri 2009, 84.; Csermák Zoltán, Beszélgetés Széchenyi Kingával. Széchenyi. Élet és Tudomány. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hetilapja. Budapest 2017. október 13., 1286.

 

 

Keresés a Katholikos oldalain