Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Sipos Zsolt
a SZÉCHÉNYI-SZENTSÉGMUTATÓ

 

A szerző 2008-ban végzett a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának didaktikus teológia-történelem szakán. Ugyanott 2009-ben magiszteri oklevelet szerzett. Kutatási területe gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyéspüspök élete és végrendelete.

Nagyvárad székesegyháza a kezdetektől rendelkezett liturgikus céllal készült, minőségi művészeti alkotások-kal.1 A várbeli katedrális felszereléseinek egyes darabjait még az alapító, Szent László király adományozhatta.2 Nagyvárad várának a törököktől való visszafoglalását követő időben a püspökök mellett a káptalan tagjai is kivették részüket a székesegyház liturgikus eszközökkel való felszerelésében.3 A székesegyház műkincseinek újabb gyarapodási hulláma a 19. század közepén kezdődött.4

A század végén a székesegyház kincstára5 gazdag és értékes ornátus-gyűjteményt,6 valamint ötvösművészeti gyűjtemény7 őrzött. A forrásértékű 1896. évi egyházmegyei történeti névtár alapján az egyházi műkincsek közül az alábbiakat kell megemlítenünk: Mária Teré-zia-díszornátus, Szaniszló Ferenc püspök ornátusa, Lipovniczky István püspök díszornátusa; Okolicsányi János, gróf Forgách Pál, Szaniszló Ferenc püspökök és herceg Hohenlohe Sándor nagyprépost ajándékozta ezüst pásztorbotok; Polentári Ferenc kanonok adományozta, gyémántokkal és rubinokkal ékesített aranyozott ezüst nagy szentségmutató;8 Zajnay János kanonok ajándékozta ezüstedények a szentelt olajak tárolására; gróf Csáky Miklós, gróf Forgách Pál, Szaniszló Ferenc, Ipolyi Arnold püspökök, valamint Bubics Zsigmond, Zajnay János kanonokok adományozta aranyozott ezüst misézőkelyhek; Schlauch Lőrinc bíboros, püspök ajándékozta aranyozott, ezüstből készült mellszobor alakú fejereklyetartó (herma), melyben Szent László király koponyacsont-ereklyéje található.9

Az egyházmegye főtemplomának liturgikus gyűjteménye gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyés püspök főpásztori szolgálatának ötödik évében egy művészi értékű liturgikus eszközzel, személyes jellegű ajándékkal gyarapodott. 1916. október 20-án 2882. szám alatt Széchényi püspök az alábbi irattal fordult a székeskáptalanhoz, melyet a káptalan október 23-án tartott törvényes ülésén felvett jegyzőkönyvének 1183. cikkelye idéz:

„Megengedte a kegyes isteni Gondviselés, hogy egyházmegyém kormányzásának első lustrumát elérhessem.

Hála az isteni Gondviselés iránt, szeretett egyházmegyém iránt inditott arra hogy székestemplomomnak ebből az alkalomból ajándékot nyujtsak - az Úr házának ékességét szerető, a köztünk lakó Isten trónusának pompáját óhajtó lelkem gondolatát öntöttem érczbe foglaltattam drágakőbe a szentségmutatóban, amelyről szeretném hogy mindenkor ékes bizonysága maradjon azoknak az érzelmeknek, melyek lelkemet eltöltötték az évfordulón az Isteni Jóság és szeretett egyházmegyémmel szemben. -

Kérem nagyrabecsült főtisztelendő Székeskáptalanomat vegye őrizetében csekély, de előttem kedves ajándékot és segítsen nekem nekem buzgó imájával kieszközölni, hogy az a Legfönnségesebbnek nagy kegyelmeket árasztó trónusává legyen."10

A korabeli nagyváradi klerikális napilap, a Tiszántúl részletes leírást közöl az új szentségmutatóról, a továbbiakban ebből idézek.

A 63 cm magas, tömör ezüstből készült 5 kg súlyú úrmutató talapzatának alján olvasható az ajánlás: Primo lustro feliciter peracto episcopus Nicolaus Széchényi offert sponsae suae ecclesiae cathedrali Varadinensi die 30 Maji 1916. (Az első öt esztendő szerencsés befejeztével Széchényi Miklós püspök felajánlja [az úrmutatót] jegyesének, a váradi székesegyháznak 1916. május 30-án). A talapzatnak a nódusz felé emelkedő hat karéját alól lapis lazuli kövek, közvetlenül a nódusz alatt kis rubinok és gyöngyök ékesítik, melyek az aranyozás egyformaságát változatossággal élénkítik. A nódusz meglehetősen sima, hogy az úrmutató megfogása és tartása kényelmes legyen. A nódusz felett a szár ismét szélesedik a felső rész alja felé.

Az úrmutató felső részét egy négy oszlopon nyugvó mennyezet, baldachin képezi. A négy oszlop talapzatának összekötő szalagjait egy nagy smaragd és három zöld krizopráz ékesíti. A négy korinthoszi oszlop törzse lapis lazuliból van faragva. A Zalatnán bányászott lazurit kő kékségét réz erek, foltok, szálak élénkítik. A négy oszlop között üveghenger van, melynek közepén a szentostyát tartó holdacska, lunula foglal helyet, melynek alapmotívuma: angyalszárny. Az aranyozott oszlopfejezetek fölött egyenes architráv vonul. A mellső architrávon kicsi zafirokból vannak kirakva a következő betűk: középen IHS, jobbra és balra A és Q. A négy oszlopfejezet episztülionja felett négy kis díszedény szájából lángok lobognak égetett piros zománccal. Az edények között négyoldalú csonka gúla képezi a toronysisak alsó részét. A gúla négy mezejében dombormű kidolgozásban láthatók Jézus szíve, a rézkígyó, a frigyláda és az égő csipkebokor képei.

A sisak felső részét hagyma alakú négy karéjos tagozat képezi. A négy karéjba négy elefántcsont lemez van beillesztve, melyek élénkítik az aranyfelületet, és tompa fényükkel ellentétet képeznek szemben az aranyfelület ragyogó fényével. A négy elefántcsont mezőben dombormű kidolgozásban ékeskednek a következő szimbólumok: Isten báránya, szarvas a pataknál, galamb szőlőfürtök között, gyermekeit tápláló pelikán. A hagyma alakú sisakrész felett ragyog egy hatalmas rubin, mely felett az egész úrmutató betetőzését egy kereszt képezi 16 briliánsból és egy zafirból. A legértékesebb drágakövek a főpásztor két értékes gyűrűjéből származtak, aki azokat a szentségmutató díszítésére szánta.11

A barokk stílusú szentségmutató megalkotásában is része volt a művészi ízlésű, világot járt mecénásnak: az ő ötlete és kívánsága volt, hogy az úrmutató megszerkesztésének mintája a drezdai udvari templom (Katholische Hofkirche) - ma székesegyház - tornyának legfelső emelete és sisakja legyen. Az úrmutató alsó része, talapzata és szára természetesen nem készülhetett a nevezett minta után, itt a tervező egészen eredetit alkotott, de vonalakban, arányokban, stílusban az úrmutató felső részéhez harmonizálót. A felső rész annyiban különbözik a drezdai templom tornyának felső emeletétől, hogy az utóbbinál több oszlop tartja a sisakot. Ugyanakkor a drezdai toronynál a felső emelet alaprajza kör alakú, a szentségmutatónál pedig négyzet.

A Tiszántúl cikke alapján az úrmutató színes tervezetét a megbízó mecénás utasításai szerint - feltehetően - Megyer-Meyer Antal iparművész, magát a szentségmutatót pedig - minden bizonnyal -Wilfinger Béla ötvösmester készítette. A monstranciát október 21-én hozta el Budapestről Fieber Henrik, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyházművészeti előadója, és ugyancsak ő adta át a székeskáptalannak a nagylelkű mecénás megbízásából.12 A káptalan október 23-án tartott ülésén felkérte dr. Karácsonyi János őrkanonokot, hogy a megyés püspök „fejedelmi ajándékát" a székesegyház többi értékei közé elhelyezni szíveskedjen.13 A szentségmutató napjainkban a székesegyházi bazilika oldalkarzatán berendezett Szent László Egyházművészeti Múzeum egyik kiállítótermében tekinthető meg.

A székesegyház művészeti kincseinek sora további liturgikus ötvöstárgyakkal egészült ki a folyó évben. 2017 áprilisától két új ötvösművészeti alkotás bővíti a székesegyház liturgikus tárgyainak gyűjteményét: egy körmeneti kereszt és egy pásztorbot, melyek a würzburgi Michael Amberg ötvösművész munkái. Az új liturgikus tárgyakat 2017. április 5-én a nagyváradi püspöki palota kápolnájában celebrált szentmise végén mutatta be és áldotta meg Böcskei László nagyváradi megyés püspök. Az egyházmegye főpásztora kiemelte, hogy ezen alkotásokkal a Szent László-évnek akartak emléket állítani az alapító király szentté avatásának 825. évfordulóján.14

(Itt mondok köszönetet Lakatos-Balla Attila nagyváradi egyházmegyei gyűjteményvezetőnek a szentségmutatóról készült digitális fotómásolatokért.)

 

Jegyzetek

1 Lakatos Attila: A nagyváradi római katolikus püspökség kincstára és művészeti gyűjteményei. In: Angi János-Lakner Lajos (szerk.): Várad kincsei Debrecenben. Debrecen 2015, 35.

2 Lakatos, 36.

3 Lakatos, 36-37.

4 Lakatos, 37.

5 Jelenleg a nagyváradi római katolikus egyházmegye művészeti gyűjteményének magját elsősorban a nagyváradi székesegyházak mintegy 320 esztendőn át felhalmozott liturgikus eszközei: textíliák és vallási tárgyú képzőművészeti alkotások, kisebb részben pedig a kommunista diktatúra idején betiltott szerzetesrendek hagyatéka és az egyházmegye egyes plébániáiról, műtárgyvédelmi okokból beszállított képzőművészeti és iparművészeti alkotások képezik. Balla Tünde-Lakatos Attila (szerk.): A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kincstára és művészeti gyűjteményei. Nagyvárad 2017, 10.

6 A jelenlegi barokk egyházi ornátus gyűjtemény körülbelül 400 darabos. Ciucur Losonczi Antonius: Az egyházmegye kincstári hagyatékáról. Bihari Napló, Nagyvárad, 2015. április 13, 8.

7 A jelenlegi 150 darabos ötvösgyűjtemény legrégibb darabja 1736-ban készült Bécsben, és csupán egyetlen tárgya készült Váradon. Ciucur Losonczi Antonius: Az egyházmegye kincstári hagyatékáról, 8.

8 A székesegyház számára 1750-ben, Bécsben készíttetett díszes Polentári-szentség-mutató 4,7 kg súlyával és a felületét díszítő 147 csiszolt drágakővel a magyarországi barokk ötvösművészet egyik legértékesebb fennmaradt emléke. Balla-Lakatos, 13.; Az úrmutató felső része a kiadvány borítóján látható.

Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis Magno-Varadinensis Latinorum pro anno Domini et millennari MDCCCXCVI. Nagyvárad 1896 (utánnyomás: Nagyvárad 2010), 213-214.; Napjainkban az egyházmegye gyűjteményének kiemelkedő értékű kincstári darabjai közül az alábbiak érdemlegesek: a Szent László-ereklyetartó, Polentári Ferenc kanonok szentségmutatója, Bjelik Imre tábori püspök oltárkeresztje és hordozható tábori oltára,a Mária Terézia-díszornátus, Patachich Ádám püspök ornátusa, Franz Anton Maulbertsch osztrák festő angyali üdvözlet ábrázolása, Benkovich Ágoston püspök hordozható tábori oltárköve. Chişbora, Smaranda: Singurul muzeu al unei catedrale orădene adăposteşte un adevărat tezaur de obiecte de cult. Comorile Bazilicii. Bihoreanul, Oradea, 15-21 iunie 2015, 9.; A nagyváradi bazilika saját gyűjteményének legrégebbi darabja az az ezüstfoglalatú - kókuszdió héjából készült - szenteltvíztartó és hintő, melyet Forgách Pál püspök rendelt a székesegyház számára, és melyet 1752. május 1-jén az alapkő letételénél használt. Ciucur Losonczi Antonius: Nemesek jártak a kincstárban. Bihari Napló, Nagyvárad, 2015. november 12, 6.

10 Serviciul Judeţean al Arhivelor Naţionale Bihor, Fond nr. 134 Capitlul Episcopiei Ro-mano-Catolice din Oradea, Seria Actele şedinţelor politico-juridice, Instrumente de evidenţă, Inventar nr. 520 (a továbbiakban: SJANBH. Fond nr. 134, Inventar nr. 520), Registru nr. 141, Rola nr. 989, Fila nr. 171.

11 1945. augusztus 29-ére virradóan betörtek a székesegyházba, és - többek között - Széchényi püspök monstranciájának felső, briliánsokkal kirakott keresztjét - illetve a toronysisak felső részét - is elrabolták. Fodor József: A nagyváradi egyházmegye ideiglenes főpász-torai a XX. században. Joghatósági vita egy váradi pap szemével. Kolozsvár 2008, 77; Napjainkban drágakődíszítés nélküli kereszt helyettesíti az eltulajdonított eredeti műalkotást.

12 N. Gy.: A nagyváradi l. sz. székesegyház uj urmutatója. Tiszántúl, Nagyvárad, 1916. október 24, 2.

13 SJANBH. Fond nr. 134, Inventar nr. 520, Registru nr. 141, Rola nr. 989, Fila nr. 171.

14 http://www.varad.org/h u/hirek/uj_pasztorbot. Letöltés ideje: 2017.11.12; mindkét ötvösmunkáról színes fényképfelvétel tekinthető meg a linkre kattintva.

 

Keresés a Katholikos oldalain