Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Tóth Krisztián
vÁLLAL MAGASABB MINDENKINÉL
Szent Lászlóról szóló középkori prédikációk

 

2017-ben több egyházmegyében ünnepelték a Szent Lászlóévet. 1192. június 27-én avatták szentté I. László királyt. Annak ellenére, hogy eltelt 825 év, a szent életű uralkodó életének példás mozzanatai a mai embernek is tartogatnak mondanivalót, ezért is kijelenthető, hogy Szent László nemcsak saját korában, hanem később is meghatározó példa. Tanulmányom célja, hogy a róla szóló középkori prédikációkból kiderítsük, melyek voltak azok a tulajdonságok, erények, amelyek leginkább meghatározták a nép körében a Szent Lászlóról kialakított képet.

A Szent Lászlóról szóló középkori prédikációk sokkal köny-nyebben megérthetők a szent életű király életének és a személye körül kialakult kultusznak az ismeretében. Ezért is fontos a tanulmány első fejezetében röviden tárgyalni Szent László ifjúságát, uralkodását és a halála utáni időszakot is. A második fejezet a címben megjelölt témát, a Szent Lászlóról szóló középkori prédikációkat bontja ki.

Szent László életének rövid bemutatása

Béla herceg, a későbbi I. Béla magyar király és Richéza lengyel hercegnő fiaként született Lengyelországban 1046 körül, amikor apja trónviszályok miatt száműzetésben volt. A hercegi családnak 1050 körül sikerült visszatérnie magyar földre.1

Meghatározóak voltak fiatalkori évei, amikor személyiségének azon vonásai formálódtak, amelyek jellemezték uralkodását. Nevelője Leodvin bihari püspök lehetett, aki a korabeli frank-lotharingiai egyházi reformszellem képviselője volt, így nem meglepő, hogy politikai elveket is megfontolva László uralkodása alatt VII. Gergely pápát támogatta az invesztitúra-harcban.2

Apjuk halála után az ifjú Salamon király folytonos ellenségeskedése miatt testvérével kénytelenek voltak csatába szállni ellene, mivel az országot szinte teljesen a német-római császár hűbérévé tette. Végül 1074-ben a mogyoródi csatában sikerült legyőzni az uralkodót, és bátyja, Géza elfoglalhatta a trónt. László még számos csatában mutatta meg vitézségét, így a bizánciak elleni sikeres hadjáratban Nándorfehérvár és a Szerémség megvédelmezéséért, a cserhalmi, másképpen kerlési csatában, amely során a legenda szerint megmentette az ifjú lányt az őt elrabló kun vitéztől.3

I. Géza 1077-ben halt meg. Ekkor kezdődött László 18 éven át tartó uralkodása, melynek során országának stabilizálására és a kereszténységnek a belső és külső támadásoktól való megvédelmezésére törekedett. Mindezen törekvései megjelennek a róla szóló prédikációkban is, melyeket a következő fejezetben tárgyalunk.4

Az ország belső megszilárdításához szükség volt olyan törvényekre, amelyekkel biztosítani lehetett a magántulajdont, mivel a 11. század második felére a királyság területén még nagy gondokat okoztak a lopások és az eltulajdonítások. Uralkodása alatt László három törvénykönyvet alkottatott, az elsőt 1078 táján. Ez volt a legszigorúbb, a benne foglaltakkal súlyosan büntették a tolvajokat és más csalókat. A második törvénykönyvben már érzékelhetők enyhülések, amelyek jelzik, hogy az első törvényalkotási szakasz eredményekkel járt. A harmadik törvényalkotási szakasz 1092-ben volt a szabolcsi zsinaton. Itt egyházi ügyekben hoztak határozatokat, ezért ezt László egyházpolitikájánál fogjuk tárgyalni. Fontos lépéseket tett a közigazgatás terén is, amelyeket utódja, Kálmán fejezett be, ekkor alakult ki a 72 vármegyéből álló rendszer.5

Külpolitikájának célja hasonló volt belpolitikájához. Azt akarta elérni, hogy országa független és nagy tekintéllyel rendelkező legyen. Vallásos lelkületéből adódóan és Leodvin püspök hatására VII. Gergely pápát támogatta IV. Henrik német-római császár ellenében. A német belharcokban is a császár ellen foglalt állást és Rheinfeldi Rudolf ellenkirályt támogatta, akinek Adelheid nevű lányával, miután első felesége meghalt, frigyre lépett. Legtöbbször mégis a keleti végeken kellett megvédenie országát az úz, kun és besenyő betörésektől. Sógora, vagyis a horvát király halála után, aki fiú trónörökös nélkül halt meg, Ilona testvére behívta Lászlót, hogy foglalja el a horvát trónt, így 1091-ben Horvátország a Magyar Királyság része lett. Röviddel halála előtt Lászlót meglátogatta IV. Vilmos toulouse-i gróf, aki közölte vele, hogy II. Orbán pápa őt választotta ki, hogy vezesse a keresztes hadakat a Szentföldre. Azonban László a cseh fejedelem elleni hadjáratban súlyosan megbetegedett, és már nem vehetett részt a nagy vállalkozásban.6

Nagyon fontosnak tartotta az egyház helyzetének megerősítését. Kiemelt kezdeményezése az 1083-ban történt szentté avatások, melyek eredményeként István királyt, Imre herceget, Benedek és András zoborhegyi remetéket és Gellért püspököt szentté avatták. Ezen tettével országának igazi példaképeket adott, továbbá a külső megfigyelőknek is jelezte, hogy a kereszténység gyökerei egyre erősebbek az országban. Támogatta a püspökségeket, létrehozta a zágrábi püspökséget, átszervezte a kalocsai érsekséget, a bihari püspökség központját Váradra helyezte át, és számos kolostor alapítása is fűződik a nevéhez. Kiemelkedő a somogyvári Szent Egyed bencés apátság, ahová évszázadokig csak francia szerzeteseket fogadtak. Fontos intézkedése volt a szabolcsi zsinat összehívása, melyen meghatározták az egyházi ünnepeket, a tizedszedés lefolyását, az egyházi szabályok megszegéséért járó büntetéseket. Továbbá szükség volt a cölibátus megerősítésére, illetve a templomok építésének, újjáépítésének és felszerelésének szabályozására is. Megállapítható, hogy az egyházi élet számos pontján olyan fontos intézkedéseket tett Szent László, amelyekkel megszilárdította és tovább erősítette Szent István elkezdett munkáját.7 Halála előtt megoldandó probléma volt a trónutódlás kérdése. Fiú utódja nem született, ezért először Géza testvérének fiatalabb fiát, Álmost jelölte trónörökösnek - mivel korabeli tudósítások szerint az idősebb Kálmánt testi adottságai nem segíthették a trónhoz, ezért papi pályára küldték. Amint László értesült Kálmán szökéséről, inkább lemondott előzetes tervéről és Kálmánt tette meg utódnak, hogy ezzel is elkerüljön egy újabb trónviszályt. 1095-ben, László halála után Kálmán lett az uralkodó.8 Szent László kultuszáról elmondható, hogy már röviddel halála után nagy megbecsülésnek örvendett a nép körében. Ezt jelzik legendái, a nagyváradi sírjánál tartott igazságszolgáltatások és csodás gyógyulások leírásai. Mindezeknek köszönhetően III. Béla király elérte, hogy 1192-ben III. Celesztin pápa beleegyezzen László király szentté avatásába.9

Szent Lászlóról szóló középkori prédikációk

Mindenekelőtt szükség van egy fogalom tisztázására. A rendelkezésünkre álló források szakirodalmi megnevezése latinul a sermonarium, amelynek legpontosabb fordítása a prédikációgyűjtemény. Azonban ez sem eléggé pontos, mivel ezek a sermonariumok nem teljes szentbeszédeket tartalmaztak, hanem azoknak mindössze a vázlatát a legfontosabb részekkel, az alaptémát, szentírási és más ókori és középkori elismert szerzőktől származó részeket, amelyekkel szentbeszédjüket emelhették magasabb szintre az ünnepi szónokok.10

Jelen állás szerint 26 Szent Lászlóról szóló középkori sermo ismert.11 Több tényező miatt jelen írásban nem fogjuk mindet elemezni, hanem kiválasztottuk az erdélyi vonatkozásúakat, továbbá Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát beszédeit. Célunk, hogy ezek segítségével jól körülhatárolható képet alkossunk a László királyról szóló prédikációkról. A bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár 1062. jelzetű kolligátumában két teljes beszéd található Szent Lászlóról. Ez a kódex Benedek püspök tulajdona volt, aki 1291-től vezette a váradi egyházmegyét. A szakértők közt vita folyik a beszédek szerzőjének személyével kapcsolatban. Mostanra igazolhatóbbnak tűnik, hogy szerzőjük nem a püspök, hanem korábbi kéziratokból másolt sermokkal van dolgunk. A két beszéd témája ugyanaz: boldog az a föld, melynek nemes királya van. További két beszéd a gyulafehérvári Batthyaneumban őrzött kéziratokban található egy harmadik szöveggel, amely azonban Szent László-legendát közöl, így azt jelen tanulmányban nem elemezzük. A kódexek keletkezése a 15. századra tehető. Az első kódex magyarországi származása bizonyított, és a Szent Lászlóról szóló beszéd is megfelelő helyen van a naptári rendezés szerinti liturgikus ünnepeknél. A második kódex Felvidéken készült, útja Erdélyig ismeretlen és az időpont sem ismert, hogy mikortól használhatták azt Erdélyben. Két olyan egyházi személyiség is írt Szent Lászlóról beszédeket, mint Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát.12 Fontosnak tartjuk röviden bemutatni a két ferences szerzetes életútját, így közelebb kerülhetünk szemléletükhöz és jobban megérthetjük írásaik lényegét.

Temesvári Pelbárt 1435 körül született Temesváron és 1504-ben halt meg. Korának egyik kiemelkedő hitszónoka és teológiatanára volt. Krakkóban járt egyetemre, majd 1464 táján belépett a ferences rendbe. Tanított Budán és házfőnök volt Esztergomban. Témánkra nézve legfontosabb munkája egy háromkötetes prédikációgyűjtemény, amely az egész egyházi évet végigjárja. Jelen tanulmány esetében a második kötet a meghatározó, amelyben a szentek ünnepeire írt 211 beszédből négy szól Szent Lászlóról. Temesváriról elmondható, hogy az ország határain túl is ismertek voltak művei, és sok társának nagy segítséget nyújtottak jól felépített beszédgyűjteményei.13 Laskai Osvát 1450 körül született és 1511-ben halt meg. Temesvárihoz hasonlóan jelentős életutat tudhat magáénak, kiemelkedő hitszónoki képességekkel. Esztergomi és pesti házfőnök is volt, mielőtt 1497-ben tartományfőnök lett. Az 1499-ben megtartott káptalanon új rendszabályokat fogadtatott el. Számunkra legfontosabb munkája a Temesváriéhoz hasonló, háromkötetes, az egész egyházi évre vonatkozó Az üdvösség szekere című prédikációgyűjtemény, melyben három prédikáció található Szent Lászlóról. Európában is ismert volt a neve, amit jól jeleznek a Hagenauban kiadott munkái.14

Benedek váradi püspök kódexe

Az első prédikáció központi témája a király nemessége, amely boldoggá teszi azt a földet, amelyet kormányoz. A szerző ezt az idézetet a Prédikátor könyvéből vette. Ezen sermóból kiemelendők a nemesség jellemzői: az uralkodó bátran szembenéz a legnehezebb dolgokkal is, jó erkölcsökkel rendelkezik, bőkezű és nagylelkű, végül pedig jóindulatú. A szerző mind a négy jellemzőt alaposan elemzi, és példákkal bizonyítja Szent László életéből, hogy rá mindegyik teljesen érvényes. A beszéd záró részében olvashatunk a boldogság testi és lelki, földi és mennyei vonatkozásairól, ahol kihangsúlyozza, hogy óvatosan kell viszonyulni a csalóka földi dolgokhoz.15

A második sermo is ugyanazt a szentírási helyet veszi alapul, mint az első, és kiegészíti egy Szent Jeromostól vett idézettel, mely szerint az a nyelv boldog, mely csak Istenről tud beszélni. Ebben a beszédben ugyanúgy olvashatunk a király nemességéről, a királyi méltóság tisztelendő magasságáról és az erényes nemesség csodálatos tágasságáról is. Lényeges pont, hogy Szent László test és lélek szerint is nemes volt. Ezután a szerző a királyi méltóság négy erényét, vagyis az igazságosságot, megfontoltságot, nyájasságot és az elszántságot elemzi, melyeket Szent Lászlóra vonatkoztat. és az előbbi beszédhez hasonlóan példákkal támaszt alá.16

A gyulafehérvári Batthyaneumban őrzött kéziratok

Az első prédikációban párhuzamot találunk a zsidók királya, Salamon és Szent László között, akik mindketten arra törekedtek, hogy békét teremtsenek országukban. László például megvédte országát a Keletről érkező támadásoktól. Ezt a csodák felsorolása követi, amelyeket a szent életű uralkodó életében és halála után is véghezvitt: seregének eledelről való gondoskodás imádság révén, koporsójának csodálatos útja Váradig. Ugyanakkor lelki csodákat is kiemel a szerző. Gazdagságban kapzsiság nélkül, felfuvalkodottság, gyűlölködés és testiség nélkül élt Szent László. A prédikáció végén megtaláljuk az uralkodó életének leírását, amellyel a szerzőnek az a célja, hogy hallgatósága még jobban elmélyüljön László erényes életében.17

A második kézirat sermójának alapja Máté evangéliumának részlete, amelyben derék és hű szolgáról olvashatunk. A prédikáció témája a jó és rossz szolgák sorsa. A szerző kiemeli Szent László Istennek tett szolgálatának kiválóságát és engedelmességét. Ezután olvashatunk a szolga kiválóságának négy jellemzőjéről, a tisztaságról, tisztességről, türelemről és engedelmességről. Ezeket a beszéd írója Szent Lászlóra vonatkoztatja, aki könyörületes, kegyes és az igazság gondozója is volt. A beszéd második fele a derék szolga tulajdonságairól szól. A három tulajdonság: a javak megfelelő kezelése, megőrzése és végül azok gyarapítása. Megemlíti továbbá Szent László egyházi javadalmakat érintő tevékenységét, a püspökségek és kolostorok javadalmainak gyarapítását számtalan adomány révén. A beszéd záró része a megírás idejében jelen levő nehézségeket rögzíti, így az ellenségeskedést, amely megnehezíti a kölcsönös szeretet továbbadását. Végül a szerző arra buzdítja híveit, hogy Szent László életét követve maradjanak meg az Isten és egymás iránti szeretetben.18

Temesvári Pelbárt kéziratai

A korabeli prédikációhoz hasonlóan Temesvári Pelbárt is strukturálja beszédeit. Általában hármas tagolást használ egy-egy központi téma elemzéséhez, ezzel segítve hallgatóságát, hogy könnyebben megértse mondanivalóját. Mi is követjük ezen struktúrát a beszédek elemzésénél. A négy fennmaradt szentbeszéd közül mindegyiknek alapjául egy-egy szentírási rész szolgál, amelyeknek központi mondanivalóját kapcsolja össze Temesvári Szent László életével és tulajdonságaival.

Első prédikációjának alapjai a Bölcsesség könyvéből és a Prédikátor könyvéből vett idézetek. A szentek példájának követéséről és az egyenes úton való járásról ír, majd kiemeli László és Salamon viszonyát és párhuzamba helyezi a jó és rossz viszonyával. Salamont úgy jelöli meg, mint aki letért a helyes útról, ezért elvesztette trónját, ezzel szemben László megmaradt a jó úton és elnyerte jutalmát. Kiemeli László igaz emberi voltát, az üdvös utat, melyet követett és végül az égi dicsőséget, amelyre eljutott. Ezután hosszú sorokon keresztül idézi Szent László életének momentumait, továbbá néhány legendáját is megemlíti, például Szent László testének lebegését ima közben a váradi templomban, a halotti kocsi Várad felé való elindulását vagy a szentté avatásának napján megjelenő csillagot.19

A következő Temesvári-féle beszéd a Példabeszédek könyvéből vett idézeten alapszik: boldog az a föld, melynek nemes királya van. Igazi példaként állítja hallgatósága elé László királyt, aki erényes és nemes volt, továbbá megemlíti Krisztushoz való kegyes hasonlóságát. Ezután olyan erényeket sorakoztat fel, amelyek elárulják, hogy valójában milyen életre törekedett László. Felismerte, hogy a fejedelemnek alázatosnak kell maradnia, ezért sokszor aludt templomok előcsarnokában a hideg köveken, élen járt a jámborságban, igazságosságban és méltányosságban is, mivel saját népének és ellenfeleinek egyaránt az igazságot akarta kiszolgáltatni. A beszéd végén is hoz legendarészleteket, hogy alátámassza érvelését. Itt különféle gyógyulásokról olvashatunk, amikor többen visszanyerik látásukat, egy vitéz pedig az ispán által eltulajdonított ezüstcsészéjét kapta vissza Szent László sírjánál.20

A harmadik prédikáció központi témája a hálaadás a jó királyért, amelynek alapja a Krónikák második könyvéből származik, ahol eredetileg Salamonról, a zsidók királyáról emlékeznek meg, de Temesvári itt is párhuzamba helyezi a szentírási részeket László király életével. Véleményünk szerint ezen beszédből kiemelendő az a rész, amelyben Temesvári három lelki tanulságot hangsúlyoz László királlyal kapcsolatosan. Ezek közül az első az igazságosság, amelynek bemutatása hasonló az előző beszédéhez, ezért nem térünk ki rá részletesen, a második a királyi könyörületesség, a harmadik pedig Isten képviselete az ítélkezésben. Szent László mindig Isten akarata szerint igyekezett eljárni, amikor kénytelen volt ítéletet kimondani.21

Negyedik és egyben utolsó prédikációjában Temesvári a hangsúlyt a király fejlődésére helyezi a Krónikák első könyvéből vett idézet alapján, és kiemeli a lelki gyarapodás fontosságát. A fokozatos fejlődést egyensúlyba helyezi az isteni segítséggel való előrehaladással, és kihangsúlyozza, hogy az erényekben rejlik az életszentség. Végül fontos pont a beszédben a mértéktartás, mivel ez minden erény anyja. Zárásul Temesvári hallgatósága figyelmébe ajánlja a bűntől való tartózkodást.22

Laskai Osváth kéziratai

Temesvárihoz hasonlóan ő is szentírási részekre alapoz. Első beszédének alapja a Krónikák második könyvének egy részlete, amely Jozafát királyról szól. Jozafát számos tulajdonságát és tettét Szent László tulajdonságaihoz hasonlítja, így például az egyházi épületek támogatásánál hasonló érdemeket talál két uralkodónál. Ezután kitér László erényeire, kiemelve, hogy az uralkodó képes volt élete végéig növekedni az erényekben, folyamatos alázatossággal képes volt szem előtt tartani a jó út irányát. Ezzel alapozza meg beszédében Szent László szentségének kitűnőségét, és érvekkel is alátámasztja, amikor cselekedeteinek nagyszerűségéről ír. Lényeges téma a szegénység és gazdagság viszonya. Ez alapján László, Dávid királyhoz hasonlóan, Isten szerint szegény volt és világ szerint gazdag, de mindezt úgy, hogy a földi javaknak csak a kezelői voltak és a jó cél érdekében használták azt fel, Isten még nagyobb dicsőségére. Laskai Szent Bernátot idézi, amikor kiemeli, hogy nagy erény a tekintély alázata, amely megtalálható volt Szent Lászlónál is.23

A következő prédikáció egy, a Bírák könyvéből származó részből indul ki. Ez a rész a közös származást és rokonságot hangsúlyozza. Elsőként megjelenik a rokoni kötelék fontossága. Laskai szerint László király megérdemli a hálát azért, amit tett az ő népéért. Előző prédikációjához hasonlóan itt is kihangsúlyozza az uralkodó életszentségét, amiért külön tiszteletet érdemel. Egy másik fontos részben Lászlót védelmezi bírálóival szemben, akik kétségbe vonták a király életszentségét. Ezt úgy teszi, hogy Isten kinyilatkoztatását hozza érvül, vagyis a csodákat. Kiemeli, hogy a csodák a legnagyobb tanúk arra, hogy László életszentsége megkérdőjelezhetetlen. Végül arról szól, hogy László nemesi származása mellett sokkal elő kel ő bb volt lelki származása.24

A harmadik prédikáció alapja a 104. zsoltár egy részlete, amelyben a központi téma a kapott javak gondozása és az uralkodás. Arról beszél, hogy szeretni kell Istent azért, mert olyan királyt adományozott a népnek, aki monostorokat és püspökségeket emel Istennek és népét igaz módon irányítja, s tisztelni kell az uralkodót erényességéért, méltóságáért. Számos korabeli prédikációhoz hasonlóan Laskai is foglalkozik a László név jelentésével, amely a népnek istenadta dicsőséget jelent, és ez megalapozza a törvényes uralkodást is. Párhuzamba hozza Saul és Dávid uralkodását a két unokatestvér, Salamon és László uralkodásával, ahol az első, kevésbé sikeres uralmat egy igazán üdvös időszak követte. Továbbá számos erény felsorolása mellett László elköteleződéséről is olvashatunk Isten szolgálata mellett. Megtudjuk, hogy az alattvalók megvédelmezéséért és a kiszolgáltatott igazságokért sokszor kegyes királynak nevezte a nép. Prédikációját azzal zárja, hogy Szent László kétségkívül részesedett a mennyei boldogságban.25

Összegzés

Mindent egybevetbe elmondható, hogy az elemzett prédikációk jól tanúsítják azon kijelentésünket, hogy Szent László minden korban követhető példa. Ezt jól tükrözik a róla szóló szentbeszédekben megjelenő közös erények és életpéldák, amelyek annak ellenére jelennek meg, hogy a szövegek több évszázad eltéréssel keletkeztek. Egy hosszabb tanulmány keretén belül sokkal nagyobb időszakot áttekintve ez a hipotézis még sokkal jobban igazolható lenne, mivel a középkor után is számos prédikáció jelent meg, amelyben Szent László erényeit és cselekedeteit állították példaként a híveknek.

Zárásként megállapítható, hogy Szent László a mai ember számára is időszerű életpéldát mutat. Véleményünk szerint nagyon lényeges és kiemelendő Szent Lászlónál az alázatosság erénye, amely révén képes volt uralkodóként a legkisebbekre is úgy tekinteni, mint vele egyenlő emberekre, és segíteni rajtuk. A mai, egyházi és világi vezetők számára is kitűnő példakép lehet, mivel képes volt népének méltó pásztora lenni, melyet nem nyomott el uralkodásával, hanem vállalta népének nehézségeit.

 

Jegyzetek

1 Viczián János: László, I. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07..); Tarján M. Tamás: Szent László király születése. http://www.rubicon.hu/magyar/olda-lak/1046_junius_27_szent_laszlo_kiraly_szuletese/ (2017. 08. 15.); http://www.katolikus.hu/szentek/0627-92.html (2017. 08. 10.).

2 VicziánJános: i. m. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07.).

3 VicziánJános: i. m. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07.); TARJÁN M. Tamás: i. m. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1046_junius_27_szent_laszlo_kiraly_szuletese/ (2017. 08. 15.); http://www.katolikus.hu/szen-tek/0627-92.html (2017. 08. 10.).

4 VicziánJános: i. m. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07.); TARJÁN M. Tamás: i. m. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1046_junius_27_szent_laszlo_kiraly_szuletese/ (2017. 08. 15.); http://www.katolikus.hu/szentek/0627-92.html (2017. 08. 10.).

5 VicziánJános: i. m. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07.); http://www.katolikus.hu/szentek/0627-92.html (2017. 08. 10.); Tarján M. Tamás: i. m. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1046_junius_27_szent_laszlo_kiraly_szuletese/ (2017. 08. 15.).

6 VicziánJános: i. m. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07.); http://www.katolikus.hu/szentek/0627-92.html (2017. 08. 10.); Tarján M. Tamás: i. m. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1046_junius_27_szent_laszlo_kiraly_szuletese/ (2017. 08. 15.).

7 VicziánJános: i. m. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07.); http://www.katolikus.hu/szentek/0627-92.html (2017. 08. 10.); Tarján M. Tamás: i. m. http:// www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1046_junius_27_szent_laszlo_kiraly_szuletese/ (2017. 08. 15.).

8 VicziánJános: i. m. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07.).

9 VicziánJános: i. m. http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1szl%C3%B3,%20I..html (2017. 08. 07.); http://www.katolikus.hu/szentek/0627-92.html (2017. 08. 10.); Tarján M. Tamás: i. m. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1046_junius_27_szent_laszlo_kiraly_szuletese/ (2017. 08. 15.).

10 Madas Edit: Középkori prédikációk Szent László királyról. In: Madas Edit - Horváth Zoltán György (szerk): Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról. Romanika, Budapest, 2008, 17. (Továbbiakban: Középkori prédikációk).

11 Madas Edit: Középkori prédikációk, 17.

12 MadasEdit: Középkori prédikációk, 32-48.

13 MadasEdit: Temesvári Pelbárt (Pál), Oszváld. http://lexikon.katoli-kus.hu/T/Temesv%C3%A1 ri.html (2017. 08. 10.).

14 MadasEdit: Laskai Osvát. http://lexikon.katolikus.hu/L/Laskai.html (2017. 08. 11.).

15 MadasEdit: Középkori prédikációk. 102-107.

16 MadasEdit: Középkori prédikációk. 110-115.

17 Madas Edit: Középkori prédikációk. 156-161.

18 MadasEdit: Középkori prédikációk. 164-175.

19 MadasEdit: Középkori prédikációk. 190-205.

20 MadasEdit: Középkori prédikációk. 208-221.

21 MadasEdit: Középkori prédikációk. 224-237.

22 MadasEdit: Középkori prédikációk. 242-257.

23 MadasEdit: Középkori prédikációk. 262-283.

24 MadasEdit: Középkori prédikációk. 288-305.

25 MadasEdit: Középkori prédikációk. 310-333.

 

Keresés a Katholikos oldalain