Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Andor Júlia Anna
fALFRESKÓK A SZENT LÁSZLÓ-LEGENDÁRÓL
A székelyderzsi falfreskó

 

Munkámban a Szent László-legenda falfreskókon való megjelenését, az írott források közötti eltéréseket, illetve a székelyderzsi falfreskót szeretném bemutatni.

A kerlési (vagy cserhalmi) csata 1068-ban zajlott le. A besenyők Osul vezérrel betörtek az országba, fosztogattak, ám kivonulásukkor Salamon király1 Géza és László2 hercegek segítségével az útjukat állta. Az egész Kárpát-medencében találhatók olyan falfreskók, amelyek a csatában egy leány kun vitéz által való elrablását és megmenekítését jelenítik meg, ezek a 13. század végétől a 15. század végéig készültek. Írott forrásaink ellenfélként mindig a kunokat, és nem a besenyőket említik. A képi ábrázolások támogatott, tudatos terjesztése Nagy Lajos király (1342-1382) idejére tehető, szélesebb körben való elterjedésük pedig Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) idejében bontakozott ki.3 Ennek oka valószínűleg az, hogy az Anjouuralkodók tisztelték, előszeretettel őrizték az Árpád-házi ősök emlékét, László lovagkirályi alakja pedig tökéletesen megfelelt arra, hogy politikai céljukat, vagyis saját magukat mint magyar uralkodókat elfogadtassák.

Ez az egyetlen olyan legenda, amely nem kapcsolódik az Európában elterjedt ábrázolásokhoz. „A magyar falképfestészet egyetlen önálló ikonográfiai alkotása.""4 A legenda megtalálható a Képes Krónikában, Mügeln Henrik német nyelvű krónikájában, az Orosz Évkönyvekben és az Anjou Legendáriumban. A továbbiakban főleg ezekkel foglalkozom, ugyanis a többi későbbi forrás, mint például a Thuróczy-krónika a Képes Krónikát ismétli. A legenda öt fő jelenetből áll, melyek közül nem mindegyik van ábrázolva valamennyi falképcikluson, illetve a jelenetek közül van olyan, ami írott forrásban nem is jelenik meg. A falfestmények képregényszerűen megoldott eseménysora általában öt jelenetből áll. Jankovics Marcell szerint: 1. Szent László kivonul Váradról - a magyar sereg megütközik a kunokkal. 2. A szent üldözi a leányrabló kunt. 3. A két vitéz fegyvertelenül küzd, a leány egy szekercével vagy karddal belevág a kun horgasinába.

4. A lány a magyar vitéz által térdre kényszerített kun fejét veszi.

5. Szent László a fejét a leány ölébe hajtva pihen.5

Lukács Zsuzsa szerint: 1. Várjelenet (az eseményeknek egyedül az Orosz Évkönyvekben a vár a kiindulópontja), 2. Csatajelenet, 3. Birkózás, 4. Nyakazás, 5. Pihenés (az Anjou Legendáriumon kívül nem ábrázolják, említik kódexekben, Mügeln krónikájának folytatása lehetne).6

A legendát, mely talán soha nem is játszódott le, írott történelmi forrásaink nagyon sokféleképpen mutatják be, mind az öt jelenetet pedig egyik leírás sem tartalmazza. A Képes Krónika szerint László a kerlési/cserhalmi csatában észrevette, hogy az egyik kun elrabolta a váradi püspök lányát, ezért Szög nevű paripájára pattant és üldözőbe vette, ám nem tudta utolérni őket, ezért odakiáltott a lánynak: „Szép hugám! Fogd meg a kunt övénél, és vesd magad a földre!"7 Így is történt, ám amikor le akarta szúrni, a lány arra kérte, hogy ne tegye. Ezután a herceg megbirkózott a kunnal, elvágta inát és megölte. Kiderült, hogy a lány nem is a püspök lánya volt. A Thuróczy-krónika tulajdonképpen ismétli a Képes Krónikát.8 Mügeln Henrik krónikájának9 leírása szerint a lány is részt vesz László és a kun harcában, ő nyakazza le a kunt, ellentétben a Képes Krónikában írtakkal, ahol csak megfigyelő. Mügeln krónikája tartalmazza egyedül az Üldözés, Birkózás, Nyakazás pontos leírását.10 A leírás szerint László és a lány boldogan tértek haza. Létezik egy, az előző két forrástól lényegesen eltérő leírás az Orosz Évkönyvekben.11 Egyedül itt a vár az események kiindulópontja, míg Mügeln Krónikájában és a Képes Krónikában a jelenet a kerlési csata része, folytatása. Az Orosz Évkönyvekből hiányzik az a rész, ahogy a lány a kunt az övénél fogva lerántja a földre. A leírás szerint az összecsapásnál a lány a kunnak, és nem Lászlónak segített, ezért a herceg őt is megölte. Az Anjou (Vatikáni) Legendáriumban12 egy jelentősen átírt, módosult változattal találkozhatunk, melyben a küzdelem Máriáért, a kereszténységért folyik. A fejbenézés jelenete (László a lány ölében pihen meg, aki közben a hajával játszadozik) után Mária jelenik meg a lány helyén az előző jelenet magyarázatául.

A legenda az Anjou Legendáriumban

A variánsok befejezéseiben is láthatjuk a különbségeket, hiszen a Képes Krónikában László harcolt egyedül, ő az egyedüli hős, Mügeln krónikájában együtt térnek haza boldogan, az Orosz Évkönyvek befejezésében pedig a szent lovag mindkettőjüket megölte. A jelenetek megjelenése az írott forrásokban: Kivonulás Váradról - Orosz Évkönyvek; Csatajelenet - Képes Krónika, Mügeln Henrik krónikája, Anjou Legendárium; Üldözés - Képes Krónika, Mügeln Henrik krónikája; Birkózás - Képes Krónika miniatúrája, Mügeln Henrik krónikája; Nyakazás -Mügeln Henrik krónikája, Anjou Legendárium; Pihenés, Ölben fekvés - Anjou Legendárium.

A falképciklus egyes motívumai nem egyeztethetőek össze azzal a ténnyel, hogy egy szentről van szó. A világi jelenetek miatt különös, hogyan kerülhetett sor megfestésükre templomokban, de ugyanúgy nem is tisztán a lovageszmény megtestesülése, hiszen a lány segített Lászlónak. Ennek magyarázata talán az, hogy a legenda jelentése különböző korokban más és más volt. A kutatók többsége azonban ennek ellenére a korhű lovagi viseletben való ábrázolás miatt a lovageszmény megjelenítését látják benne. A legenda alapja hasonlít a Molnár Anna balladáéhoz.13 Keleti (pl. a horgasín elvágása a táltosküzdelemre utal) és nyugati (a lány lényeges szerepe) elemek keverednek benne.14

Mitikusan értelmezve, László Gyula szerint a harc a legendában a világosság és a sötétség, itt a kereszténység és a pogányság harca. Az egymással küzdő lovak nem közönséges állatok, hanem táltosok, gazdáikkal együtt.15 Jankovics Marcell szerint ez égi levetítésben a Nap, a Hold és a Vénusz (a herceg, a paripája és a leány) harca a Szaturnusz és a Mars (kun vitéz és lova) ellen.16

Jankovics Marcell megtalálta a legenda kompozíciós mintáját az égbolton: „Amikor a Nap a Vízöntő elején jár, napnyugta után még látható a Pegasus és Andromeda néhány túlsó és fényesebb csillaga. Ahogy azonban közeledik a tavaszpont napja, őket is utoléri a Nap fénye, s ez befejezetté teszi az égi üldözést. Hasonlóképpen a Bika elején járó Nap sugaraival még küzd az Orion csillagfénye, hogy aztán fénybe borulva új értelmet nyerjen a cikkelyébe lépő Nap által: a hatalmát vesztett kun átadja Orion-helyét Lászlónak. Amikor pedig a Nap az Oroszlánba lép, az amúgy is halovány Szűznek (az elgyengült kunnak) már csak egy csillaga, a Spica pislákol haloványan esténként, s mire a Nap az Oroszlán derekára hág, mintha csak a kun élete gyertyája lenne, annak fénye is kialszik. Más a helyzet az utolsó égnegyedben. A Skorpióban tartózkodó Nap miatt az egyazon cikkelyben látható csillag-főszereplők fénye már kihunyt. Még sincs ellentmondás, hisz ezúttal a Nap nem ellenfelének, hanem önmaga csillagképmásának a fényét oltja ki, ahogyan a falképek Szent Lászlója is már aluszik."17

A székelyderzsi templom falképciklusa

Székelyderzs az Erdélyi-medence keleti részén található, unitárius erődtemploma az UNESCO világörökség része. A falu lakosai itt tárolták a gabonát és a szalonnát, ezt a hagyományt máig őrzik, minden családnak megvannak a kampói és ládái. A templom híres az 1938-ból előkerült rovásírásos téglájáról is.

A Huszka József által 1887-ben feltárt falképeket évekig vászonfüggöny takarta, az 1930-as évektől lehetett újra kutatni őket. Az 1419-ben készült derzsi falképegyüttes a legkvalitáso-sabb középkori székelyföldi emlék, egyben az egyetlen, melynek készítési időpontját és megrendelőjét pontosan ismerjük. A templomhajó déli oldalán található Saul megtérése kompozícióban a zászló felirata tartalmazza a kép megrendelőjének nevét, aki Ungi István fia, Pál mester.18

A templomhajó északi oldalán található freskó öt egymásba folyó jelenetben mintegy képregényként jeleníti meg a Szent László-legendát. Csillagokkal díszített háttere egyedülálló. A falcikluson megtalálható a Kivonulás Váradról, az Üldözés, a Birkózás, a Lefejezés és a Pihenés jelenete.

Kivonulás Váradról

Az első jelenet: Kivonulás Váradról. Az utóbbi idők restaurálási munkáinak eredményeként (Pál Péter restaurátor vezetésével) az erkély oldalán találták meg ezt a képet, melyet korábban a karzat takart. A képen az a jelenet található, melyen a váradi püspök megáldja a királyt és a sereget. A freskón jól látható a négytornyú váradi székesegyház,19 erkélyén a püspök (bár arca nem teljes).20

Üldözés

A következő jelenet az Üldözés. A képen három vágtató ló látszik, alattuk egy letaposott ló fara. A csoportot László vezeti. A szent herceg lándzsájával átszúrja a kunt az övvonal és a nyakvonal között, tehát Szent László átjárja a kun lelkét. Ahogy a legtöbb ábrázoláson, úgy a székelyderzsi freskón is László lovát fehéres, míg a kunét a barna egy árnyalatával jelenítik meg, ami azért is érdekes, mert a Képes Krónika László Szög nevű paripáját világosbarna színűnek írja le, és egyedül Bántornyán,21 illetve az Anjou Legendáriumban ábrázolják így. Az ellentétek színszimbolikával való érzékeltetése különösen látványos a székelyderzsi ábrázoláson, nemcsak a lovak színének, hanem László és a kun öltözetének tekintetében is. Az egész falcikluson négy alapszínt, földfestékeket használt a középkori mester: a fehéret (mész), a vörösoxidot, a sárgaoxidot és a feketét (korom), s a többi színt a palettán ezek változatos keveréséből állította elő.22

Birkózás

A harmadik jelenet a Birkózás vagy Párviadal. László és a kun állva birkóznak, a lány László bárdjával a kun lábához csap. A kun szájából narancssárgás füst száll, ami Szántai Lajos szerint káromkodást jelent,23 de jelentheti azt is, hogy a lélek elhagyja a testet. A legendát ábrázoló néhány falképen, így a székelyderzsin is megfigyelhető, hogy Lászlónak és a kunnak a lova is összecsapnak. Ez László Gyula utalása szerint egyike az ősi magyar mondavilág leghatalmasabb jeleneteinek. Valójában egymással küzdő táltosokat látunk. Kozmikus erők, a világosság és a sötétség csap össze. A küzdelem szakrális jellegű. A székelyderzsi ábrázolás leginkább Mügeln Krónikájának elbeszéléséhez hasonlít, itt ugyanis látható, hogy a férfiak birkózása közben a lány sújt le a kun lábára.24

Nyakazás

E jelenet a leíráshoz hasonlóan zajlik, László a hajánál fogva tartja a kunt, míg a lány levágja fejét. Itt a kun arca már nem hasonlít a Birkózás jelenetében látott archoz, vonásai sokkal finomabbak, már-már nőiesek, a felpuffadtság és a bajuszkák már eltűntek. Annak ellenére, hogy Lászlót glóriával ábrázolják, inkább hasonlít egy hősmondára, mint egy legendára, hiszen nem isteni segítséggel, hanem a lány segítségével győz, akit ennek ellenére a falképek nagyon jelentéktelennek, feleakkorának ábrázolnak, mint László és a kun.

Pihenés

A székelyderzsi falciklus ezt követően a kódexek által nem említett Pihenés (Fejbenézés) jelenetét ábrázolja. A kard már a földbe szúrva, László csukott szemmel fekszik a lány ölében, aki a hajával játszik. Egyes magyarázatok szerint az a jelenet, amikor László a leány (Szűz Mária) ölébe helyezi a fejét, a visszatérést jelenti. A legendát ábrázoló falképek egyikén sem a lány hajtja a fejét László, a férfi ölébe, hanem az összesen László a lány ölébe. Szántai Lajos magyarázata25 erre a kérdésre az, hogy nincs olyan, hogy apaöl, csak olyan, hogy anyaöl. Ez valaminek a visszatérését ábrázolja oda, ahonnan elindult, ezért is lehet a nő Szűz Mária.

A falkép egyes részletei felvetnek még néhány kérdést. Az első az, hogy a jelenetben szereplő kun vitéz arca itt most csupasz, hová tűnt a bajusz? Mi lehet ennek a jelentése? Szántai Lajos szerint ez a megváltás vagy megtisztulás. A második kérdés a leányalak nagyságának változása a két jelenet között. Az alak nő, igei értelemben és úgy is, hogy nőről beszélünk. De ki ez a nő, aki nő? Többen valószínűsítik, hogy Szűz Mária alakja jelenik meg. Ölbe hajtja László a fejét, talán az anyaméhbe? Mitől szabadítja meg László a szűz leányt? Tudósok széles sora más és másképp értelmezi ezt. A legvalószínűbb, hogy a kun által való megrontástól.

A harmadik kérdés, ha jól megnézzük László fejét, tényleg egy lyukat látunk a feje tetején, ahová a leány „benéz", fejbe néz. Hová néz, mit lát? Ha egy nő, ebben az esetben Szűz Mária belenéz a férfi fejébe, az azt jelenti, hogy innentől már nincs titka előtte. László szeme csukva van, ami nagyon fontos, mert így az álmokat lehet látni, amiket az ember viszont nem tud irányítani. A nő olyanokat láthat, amiről a férfi nem tud, az ősök bűneitől ugyanis hét generáció után tisztulhatnak meg.26

A tatárjárás korában és az utána következő időszakban a kunok letelepítése lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy Erdélyben, ahol a kunok rengeteg problémát okoztak, a legenda és ábrázolása elterjedhessen.

 

Jegyzetek

1 1063 és 1074 között Magyarország hetedik királya.

2 Salamon király unokatestvérei, akik elismerték hatalmát.

3 Guba András-Tornay Kisztina: „A Szent László-legenda freskóciklusai". http://csemadok.sk/files/2017/02/szeljaras-vetelkedo-2017.pdf, 84. p. utolsó letöltés: augusztus 15.

4 Lukács Zsuzsa: A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben. In: Mezey László (szerk.): Athleta Patriae. Szent László-tanulmányok. Szent István Társulat, Budapest 1980, 163.

5 Jankovics Marcell: Csillagok közt fényességes csillag. Képzőművészeti Kiadó, 1987, 13.

6 Lukács Zsuzsa: i. m. 163-164., 167.

Képes Krónika: II. kötet. 124-125., Geréb László fordítása.

8 Lukács Zsuzsa: A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben. http://csemadok.sk/files/2017/02/szeljaras-vetelkedo-2017.pdf, 82. p. Utolsó letöltés: augusztus 15.

9 Idézi: Lukács Zsuzsa: A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben. In: Mezey László (szerk.): Athleta Patriae. Szent László-tanulmányok. Szent István Társulat, Budapest 1980, 165-166.

10 Lukács Zsuzsa: i. m. 165-166.

11 Hodinka Antal: Az Orosz Évkönyvek magyar vonatkozásai. Budapest 1916. A voskrosenski kézirat szövege: 471-481.

12 http://www.vkkisvarda.hu/sites/default/files/files/Magyar_Anjou_Legend.pdf. Utolsó letöltés: augusztus 21.

13 A balladában Ajgó Márton elrabolta Molnár Annát, egy férjes asszonyt, akinek még fia is volt. A fejbenézés itt is megjelenik. http:// mek.oszk.hu/00200/00240/html/#7. Utolsó letöltés: augusztus 30.

14 Lukács Zsuzsa: j. m. 174-175.

15 Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium I. Szent István Társulat, Budapest 1977, 499-500.

16 Jankovics Marcell: i. m. 87.

17 Jankovics Marcell: i. m. 88.

18 Jánó Mihály: Szent László, a lovagkirály. Falképek a székelyföldi templomokban. Rubicon 2017/9 56., 58.

19 A váradi püspökséget Szent László 1090 körül alapította mint hálaáldozatot a kunokon nyert győzelemért, ez tökéletesen megfelel az akkori gondolkodásnak. http://vmek.niif.hu/04700/04735/html/10.html. Utolsó letöltés: augusztus 23.

20 https://www.youtube.com/watch?v=1mXPQ2bYGJA. Utolsó letöltés: augusztus 23.

21 Település és községi központ a Muravidéken, Szlovéniában, a Szent László-legendát megjelenítő freskója a 14. századból származik. https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1ntornya utolsó letöltés: augusztus 29.

22 https://www.youtube.com/watch?v=1mXPQ2bYGJA utolsó letöltés: augusztus 23. László jobb kezében egy véres bárddal, bal kezével pedig egy kunt megragadva jelenik meg a képen.

23 https://www.youtube.com/watch?v=kVptJvH42Pk. Utolsó letöltés: augusztus 27.

24 Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium I. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest 1977, 499-500.

25 https://www.youtube.com/watch?v=kVptJvH42Pk. Utolsó letöltés: augusztus 27.

26 http://www.tengri.hu/index.php/hu/cikkek-irasok/item/201-ismeretlen-szerzo-koppany. Utolsó letöltés: augusztus 27.

 

Keresés a Katholikos oldalain