Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

KÖNYV
kÓKA ROZÁLIA:
SZENT LÁSZLÓ GYIMESBEN

 

Szent László évében jelent meg Kóka Rozália Gyimes-völgyi meséket, mondákat, legendákat tartalmazó könyve Szent László Gyimesben címmel. A Szent László-év apropóján kiadott könyv szerz ő je 1943-ban született a vajdasági Bajmokon, mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író. Bevallása szerint a néprajzi gyűjtőmunkát máig nem hagyta abba, kutatási területe a bukovinai székelyek, moldvai csángók néprajza. Gyűjtött meséket, népdalokat Erdélyben, Moldvában, Bukovinában, a Belgrád mellett élő al-dunai és a kanadai bukovinai székelyeknél. A jelen kötetben megjelenő meséket, mondákat, legendákat Salamon Anikó, Magyar Zoltán és Bosnyák Sándor gyűjtéséből válogatta össze és dolgozta fel, elmondása szerint a legszebbeket, számára legkedvesebbeket.

A könyvben a három fejezet (Legendamesék, Mondák, Mesék) mellett olvashatunk Szent László király életéről egy rövid összefoglalót Szent László-emlékév címmel, emellett van szómagyarázat, mely nagyon hasznos azoknak az olvasóknak, akik nem ismerik az adott nyelvjárást. Végül a felhasznált irodalmat is megnézhetjük, lehetőséget kapva arra, hogy jobban elmerüljünk a gyimesi csángók szokásaiban, hitvilágában.

A Legendamesék fejezetben nyolc történetben láthatjuk, ahogy hétköznapi dolgokra igyekeznek választ adni a legendák. Megjelenik bennük az álruhába öltözött vándor motívuma Jézus Krisztus (Krisztus urunk) és Szent Péter alakjában, akik szegény koldusként járják a vidéket. A történeteket Főcze Alpár rajzai színesítik. A rövid, olvasmányos történetek legtöbbjében Szent Péternek köszönhetően vonhatjuk le a tanulságot, hisz ő az, aki kíváncsiságból bemegy a kocsmába, hogy aztán láthassuk: „a részeg ember ilyen bartis állat, nem lehet vele szót érteni".

A Mondák fejezet tizenhárom mondájából kettőben nem szerepel Szent László alakja, azokban a helyiek csalafinta észjárása, boldogulni tudása kap nagyobb szerepet. A szerző nemhiába ajánlja a kötetet a Gyimes-völgyi gyerekeknek, hisz számukra még izgalmasabb lehet, mert ők a mondákban szereplő helyeket is (jobban) ismerik az átlagolvasónál. Helyet kaptak itt olyan ismert történetek, mint a Szent László füvéről vagy Szent László pénzéről szóló, de olvashatunk Csíkszépvíz elnevezéséről vagy arról, hogyan szállt harcba a lovagkirálynak még a szobra is - szükség esetén.

Az utolsó fejezetben tizenkét mese olvasható. Mind a mondák részében, mind a mesékben megjelenik a mesebeli táltos paripa (a mondákban Szent László lova beszél és tud járni a levegőben, a mesékben használt fordulat is elhangzik: „Úgy menjünk-e, mint a szél vaj úgy, mint a gondolat?"). A mesék között találunk tréfás- és állatmeséket (ahol a farkas természetesen pórul jár), és klasz-szikusabbnak számítókat is, melyekben megjelenik a három királyfi, a táltos paripa, meg a legkisebb királyfinak tanácsot adó idős asszony is. A mesék többségében az egyszerű emberek találékonysága, csavaros észjárása kap hangsúlyt (a disznópásztor fiú vagy a szegény ember lánya, aki rendkívül eszes, mind szegények, de nagyon találékonyak).

Habár Kóka Rozália a könyv elején azt írja: „Szeretettel ajánlom a Gyimes-völgyi gyerekeknek", bárkinek érdemes elolvasni a kötetet, aki nem retten vissza (de miért is tenné, hisz ez a helyi szín érdekes és gazdagítja a más vidéken élő magyar embereket is) a helyi nyelvjárásban megszólaló történetektől. Színes, ízes meséket, történeteket kap kézhez az érdeklődő olvasó.

Fekete Sas Kiadó, Budapest 2017

Molnár-Gál Katalin

 

Keresés a Katholikos oldalain