Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

KÖNYV
kOVÁCS GERGELY:
SZENTEK ÉS BOLDOGOK IGAZOLT CSODÁI

 

Kellenek-e még csodák? Mai, racionális, felvilágosult, s eddig nem tapasztalt tudással rendelkező embernek egyáltalán szüksége van-e még csodákra? Jogosan teszi fel a kérdést a könyv szerzője, Kovács Gergely magyarországi szentté avatási szakértő, és joggal állapítja meg azt is, hogy korunkban megváltozott az ember viszonyulása az élet, a természet és a lélek különböző jelenségeihez. Mindazt, amit eleink csodának könyveltek el, ma számos alkalommal megkérdőjelezzük, innen adódik egyfajta belső feszültség, amely a mai emberben a csoda szó hallatán keletkezik. Amit a régiek ugyanis ámulva, talán döbbenettel, de egyfajta belenyugvó természetességgel könnyen elfogadtak, azt mára számos alkalommal boncolgatások, vita tárgyává tesszük. A csoda nem ellenőrizhető természettudományos módszerekkel. A tudományos vizsgálatok csupán azt tudják megállapítani róluk, hogy az adott jelenség nem egyeztethető össze eddigi tudományos ismereteinkkel, így valamilyen módon ellentétben állnak a fizikai törvényszerűségekkel.

Kovács Gergely okleveles posztulátor legújabb könyve mintegy folytatásaként is felfogható a 2014-ben megjelent (lapunkban is ismertetett) Vég nélkül. Szenttéavatás régen és ma című kötetének. A jelenlegi kötet alapos, hozzá-értően megírt mű, nem olcsó, mitikus, babonáktól átszőtt csodás eseményeket, csodákat akar bemutatni. Alapvető kritérium volt ezek összegyűjtésénél, hogy hiteles, igazolt csodák legyenek. Mind a húsz ismertetett csoda ennek a szigorú követelménynek lett alávetve.

Mitől lesz egy csoda hiteles, igazolt? Erre a kérdésre alapos válaszokat szolgáltat a szerző akkor, amikor úgy dönt, hogy nem csupán a csodákat ismerteti, hanem a kötet első két fejezetében (Képzelet vagy valóság - mik azok a csodák?, illetve Évezredes gyakorlat - a csodák vizsgálata) a fenti kérdésekre válasszal szolgál. Igaz, az olvasót nem a tudományos okfejtés ragadja meg első látásra, inkább a kíváncsiság hajtja, hogy belemerüljön a csodák megismerésébe, de ez a két fejezet olyan útmutató, mankó ezek megismeréséhez, amely nemcsak a jobb, mélyebb ismerethez vezet, hanem egyben a tisztábban látás eszköze is.

Az első fejezetben (Képzelet vagy valóság - mik azok a csodák?) a szerző egyházunk csodáinak kérdésével foglalkozik úgy, hogy betekintést enged a zsidó-keresztény kultúrkörbe, s annak viszonyulási módjaiba a csodák jelenségét illetően. A fejezet célja, hogy betekintést nyújtson abba, miként alakult az egyház történelmének évszázadai alatt a csoda kérése, várása, értékelése és elfogadása/elutasítása. Mindezt a szerző úgy mutatja be, hogy elemzi az Ó- és az Újszövetség csodáit, illetve szorosan rámutat a csodák egyik legalapvetőbb céljára: ezek ugyanis Isten jelenlétének a jelei és üdvözítő szándékkal bírnak.

A második fejezet a csodák vizsgálatával foglalkozik (Évezredes gyakorlat - a csodák vizsgálata), azzal az alapvető kérdéssel, hogy a csodák miért váltak a boldoggá és szentté avatás nélkülözhetetlen feltételévé (a vértanúk esetében maga a vértanúság a csoda, a többi esetben igazolt csoda szükséges ahhoz, hogy valakit az egyház a boldogok, szentek sorába emeljen). A szentek ugyanis haláluk után is közvetítői az isteni csodáknak. A csodát Isten teszi minden esetben, a szent, a boldog közbenjárására! A fejezetnek ugyanakkor célja, hogy megismertessen a csodák vizsgálatának történelmi alakulásával. Az erkölcsi bizonyosság ugyanis megkövetel egy ilyen folyamatot. A fejezetnek szoros tartozéka a kötet Függeléke, amely alaposan hozza a csodák helyi és római kivizsgálásának a különböző szigorú pontjait és feltételeit.

A harmadik fejezet, mint címe is mutatja, húsz olyan hivatalosan elismert csodát mutat be, amelyeket a szerző különösen izgalmasnak ítélt. Pontosan tájékoztat a szerző arról is, hol, mikor, miként, kivel történtek ezek a csodák.

A könyv megírását a szerző személyes tapasztalata indította. Fiatalon, kegyetlen betegséggel küzdő feleségének halála, az ennek során átélt tapasztalatok a kötet hitelességét erősítik. Ugyancsak ez a tapasztalat igazolja azt is, amire a kötet nem vállalkozhat, azaz annak a bemutatására, hogy Isten mikor, kivel, miként tesz csodát. A csoda Isten mindenhatóságának és gondviselő szeretetének csodálatára, megtapasztalására, rácsodálkozásra hív. Erre invitál a kötet is: csodálatra és megtapasztalásra.

Új Ember, Budapest 2017

 

Keresés a Katholikos oldalain