Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Köszönet édesapámnak, akitől először hallottam Dani Gergelyről, adatközlőimnek: Dani Mihálynak, Berszán Lajosnak, Csiszér Albertnek, Mihók Editnek, Tankó Annának, Karácson Annának és Karácson Péternek, valamint Salamon József plébánosnak és Bálint Róbert tanárnak!

Tankó Emőke
nAGY VOLT PAPKÉNT, NAGY MAGYARKÉNT
Dani Gergely a gyimesi keresztények identitásának védelmében

 

He was a good shepherd. Gergely Dani, a priest defending the identity of the Csángós

Székelyföld's treasure, 35-40 km away from Miercurea Ciuc, the Gyimes area had not been avoided by the great historical events. The raids of Tartars, aside the Turkish raids, and the communist ideals also challenged the citizens of the valley. The locals, however difficult times came, full of hardships, never gave up their beliefs and their religion. They persevered. One could say it was a good shepherd, they had so the sheep did not disperse. The good shepherd - this is the most proper address to the former dean and vicar of Gyimesbükk, priest Dani Gergely. Who was he? A person whose complex personality in its real size seems almost impossible to grasp. Holding deep faith and a tremendous strength of will, similar to a rock that broke out among the Gyimes. Hard times and headwinds blew during the communist era, built a church, and defended the Hungarian mother, against the communist intentions of assimilation. Those who personally knew him remember him as being a great priest and a great Hungarian. In my thesis I present the Catholic religious life in Gyimes Valley during the communist era, and I present the undeniable role of Dani Gergely in keeping the faith of the Hungarians in those hard times. The author's goal is to reveal an extensive picture of Dani Gergely, the priest who took care of the identity of the flock in the most difficult and harsh times. Keywords: Dani Gergely, Csángó, Gyimes, communism, church, construction.

 

A szerző elsőéves magiszterhallgató a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán. Tavaly sikeresen megvédett államvizsga-dolgozata a gyimesiek vallásosságáról, illetve Dani Gergely életművéről szólt, akinek élettörténetét másodévesként az ETDK keretében is feldolgozta.

Akármilyen borús az ég, egyszer mégis kisüt a nap,
s akármilyen zord a tél, egyszer mégis eljön a tavasz.

(Dani Gergely)

Az ezeréves történelmi határ helye, Gyimes, Székelyföld egyik leggazdagabb kincstára. Természeti adottságainak szépsége, az ide csángált népcsoport1 mélységes hite, páratlan szokásvilága jelentősen eltér a környező csíki falvak hit- és szokásvilágától. A magas hegyekkel övezett Patakország2 350 éves történelméről összeállított könyvek, okiratok, leírások még mindig nem tárták fel teljes egészében e vadregényes vidék csodáit. Rejtélyes világa kimeríthetetlen.

A Csíkszeredától Bákó irányába 35 km-re fekvő Gyimesbe az 1700-as években csángáltak ide székelyek, illetve moldvai részekről érkező emberek. Egyházilag a település 1782-ben vált önállóvá, amikor a kontumáci templom felépítése révén életre kelt a csík-gyimesi egyházmegye. Ebből vált le 1851-ben Gyimeslok. A község 1907-ben tovább szakadt, megalakult Gyimesfelsőlok, illetve Gyimesközéplok. A leválások következtében három csodálatos templomokkal rendelkező egyházközség alakult ki: Gyimesbükk, Gyimesközéplok, valamint Gyimesfelsőlok. Mindhárom faluban hatalmas hegyek között sajátos hit- és szokásvilág alakult ki. A gyimesi csángóknak a történelem viszontagságai ellenére is sikerült megtartaniuk identitásuk két alappillérét: római katolikus hitüket, valamint az archaikus magyar nyelvet. Ezek az értékek nem haltak ki. A gyimesi keresztényeket jó vezetőkkel áldotta meg a gondviselő Isten. Ez a cím méltán illeti meg az 1919-ben Lemhényben született Dani Gergely egykori esperes-plébánost is.

Dani Gergely földművelő szülők gyereke lévén kiválóan ötvözte a kemény fizikai munkát a szellemivel. Az elemi, lemhényi osztályok után Kézdivásárhelyen tanult, majd a katonaságot követően, amikor élete egy hajszálon múlt, elkötelezte magát Istennek. Beiratkozott Gyulafehérvárra, teológiát tanult, és 1952-ben megkezdte papi pályafutását. Áldásosan működött plébánosként Kovásznán, Csernátonban, Gyergyószentmiklóson, Tekerő patakon. 1972-ben Márton Áron püspök egy olyan vidékre helyezte, ahol a kommunista rezsim intenzíven folytatta a beolvasztás politikáját. Az elrománosítás és a hittanórák tilalma szörnyű helyzetet teremtett a gyimesbükki keresztények körében: identitásuk két alappillérétől szándékoztak megfosztani őket. Dani Gergely Gyimesbükkben, a meghurcoltatásokat vállalva, felvette a harcot a kemény politika ellen. Rövid időn belül engedélyt szerzett a már 1929-ben megtervezett templom felépítésére. Az árulkodások, a nincstelenség, a Securitate zaklatásai ellenére a templom kalákák, összefogás eredményeként és rengeteg ima kíséretében 1976-ra elkészült. A legzordabb idők után megérkezett a tavasz.

Dani Gergely a templomépítés nehézségei mellett is szívén viselte az iskolában is elnyomott gyerekek sorsát, veszélyben lévő identitását. Kiváló pedagógus, apostol, nyelvőrző volt. A hittanórák keretén belül a gyerekeket nem csak a katolikus hitre nevelte, hanem írni, olvasni tanította anyanyelvükön. Azon a nyelven, amelyet el akartak venni tőlük, és amelyen tilos volt beszélniük szünetekben még egymás között is, azon a nyelven, amelyet tenyeresekkel, pofonokkal „jutalmaztak".

Több Dani Gergelyre lenne szükség napjainkban is, hisz az elrománosítás még mindig működik. Nagyon sokan román iskolába küldik gyereküket, mert még ott ragadtak a régi rendszerben, félnek a változástól.

A fertőzés még mindig megy tovább - nyilatkozik Mihók Edit -, hiszen 50-50%-ban oszlik meg a lakosság. Szörnyű, hogy sokan észre sem veszik. Sokan nem is merik felvállalni ebben a roham-világban, hogy milyen mély sebeket hagyott maga után ez a politikai vihar. Úgy érzem, mintha csonka lennék, hiányzik az anyanyelvem. Románul gondolkodom, kisebbségérzet borít el néha. Amit erőszakkal vettek el, vissza kellett szereznem. Szótárakból próbáltam elsajátítani a magyar nyelvet. A család aludt, én tanultam és sírtam. Az, hogy eddig eljutottam, az ő emlékének köszönhető. S fájó, hogy annyian hallottuk intelmeit, láttuk próbálkozásait, és mégis az én korosztályomból sokan elrománosodtak. Egyik nagy értékadóm Dani Gergely volt. Mindig hangsúlyozta, hogy imádkozzunk és dolgozzunk. Amit megtanított, azt nem tudom elfelejteni.3

A Dani Gergely esperes-plébános emlékét övező tisztelet, számos róla szóló történet felkeltette érdeklődésemet, arra ösztönzött, hogy megpróbáljam feltárni e rendíthetetlen ember életének Gyimesben töltött szakaszát.

A kommunizmus évei a gyimesi egyházközségek életében

Az 1948-as évre teljesen berendezkedő ateista szellemű kommunizmus az egyházakra nagy veszélyt jelentett. Ez a korszak a nagy választás és kihívások sokaságának időszakát hozta az egyházra: választaniuk kellett a kompromisszumok árán történő túlélés vagy a meg nem alkuvással együtt járó egyházüldözés között.4 A katolikus egyháznak ez a választási lehetőség nem adatott meg, az előírt feltételek teljesíthetetlenek voltak. Amit az 1948-as alkotmány csak sejtetett, azt Gheorghe Gheorghiu Dej pártfőtitkár nyíltan kijelentette: a katolikus klérus a demokrácia ellensége.5 Ezt a meggyőződést igyekeztek a közvéleménybe is bevinni, azt katolikusellenessé formálni. A reménytelenség közepette Gerald Patrick O' Hara nuncius Bukarestben egybehívta a Romániai Püspökkari Konferenciát, ahol a jelenlevők egy memorandumot és egy segítségkérő levelet intéztek Petru Groza akkori miniszterelnökhöz.6 Miután erre válasz nem érkezett, körvonalazódott bennük, hogy kegyetlen, vértanúságot követelő időszaknak néznek elébe. Ezt a tényt még jobban alátámasztotta az 1948. július 19-ei esemény: a Vatikánnal kötött konkordátum felmondása. A katolikus papok többsége, annak ellenére, hogy elveszítette a konkordátum felmondásával az utolsó támaszt is, sziklaszilárdan állt hitében, szolgálta egyházát. Csiszér Albert pápai prelátus az akkori helyzetről így vélekedik:

Azokban a nehéz, veszélyes, kommunista eszmékkel átitatott időkben a sok problémával együtt volt teljes a szolgálatunk. Kereszteltünk, temettünk, eskettünk. Világosan emlékszem arra az eseményre, amikor a zord idők után egy Budapesten tartott konferencián Jakab Gábor azt mondta, minket nem érint annak a problémának a megoldása, hogyan nyerjük meg az egyháznak azokat, akiknek nem szolgáltatták ki a szentségeket, mert itthon ezekben az időkben is dolgoztak e téren. Mindannyian lehetőségeinkhez mérten lelkesen dolgoztunk a fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt.7

Isten hűséges szolgái, az államosítás, a vallás oktatásának betiltása ellenére is, szívükön viselték a hívek lelki nevelését.

Nem volt olyan - vallja Berszán Lajos8 -, ahol ne lett volna kellőképpen berendezett hittanterem. A papok mindent megtettek, hogy a gyermekek minden kötelezettség nélkül, örömmel menjenek hittanra. A szemléltetőeszközök használatának tiltása mellett minden papnak volt diavetítője, bibliai tárgyú filmje. Amikor a túlbuzgó tanárok, pártagitátorok a gyermekeket magavise-leti jegy lehúzásával fenyegették, a papok lelkesen dolgoztak. Vasárnaponként foglalkozásokat tartottak az iskolában, hogy a gyerekeket távol tartsák a templomtól. Mindezek ellenére, Márton Áron püspök biztatására minden plébánián egységesen folyt a hitoktatás heti két órában, és ez hatott, ellenszélben dolgoztunk, de volt kivel és mit.9

A háttérbe szorított katolikus egyház anyagi problémákkal is küzdött, hiszen a kommunizmus kezdetén, az államosítás következtében összeomlottak anyagi forrásai. A plébániák, kántorlakások, templomok karbantartása egészében az egyházközség híveire hárult. A tehetősebb hívek adományaiból sikerült javításokat végezni, viszont sok kis helyen, segítség hiányában, a restaurálás elmaradt. Egyházmegyei szinten a templomokban csak a 70-es évektől kezdődtek el a nagyobb méretű felújítások, illetve a berendezések modernizálása a II. vatikáni zsinat általi elvárásoknak megfelelően. A papokat az egyházi elöljárók bérmálási útjai, a püspökjárások motiválták, hogy szép, rendbe hozott egyházi épületekkel, templomokkal fogadják vezetőiket.10 A plébánosok közül sokakat meghurcoltak, börtönbe kerültek.11

A beolvasztás politikája Gyimesben

Bár elzárt vidék Gyimes-völgye, a kommunista eszmék ide is eljutottak. Az idősebbek és szüleink korosztályának körében is ismerős fogalmak az 1948-as alkotmány, a Securitate, a milícia, a cenzúrázás, a porciózás,12 Gheorghiu Dej, Ceau§escu, az államosítás, és főleg a gyimesbükkiek körében az elrománosítás. Az 1950-es, 1960-as években erőteljesen elkezdődött a legalsó település, Gyimesbükk elrománosítása. Hargita megyétől adminisztrációs úton Bákó megyéhez csatolták politikai és területátrendezési okok miatt.13 Megszüntették a magyar oktatást anélkül, hogy kikérték volna a tanerők vagy a szülők véleményét. Különböző dokumentumokat14 Zaharia Dumitru, a Bákó megyei levéltár filiálának igazgatója át is vett. Ezek a dokumentumok később sem kerülhettek vissza a plébániára. A Bákó megyei hatóságok Gyimesbükknek új kultúrát, nyelvet, piacot szántak, gátlástalanul megtámadva ezáltal az ott lakók identitásának mindkét alappillérét: a vallásosságot és az archaikus magyar anyanyelvet. A leadott visszacsatolási igények ellenére sem sikerült visszafordítani a helyzetet.15 A megszervezni kívánt ünnepek alkalmával a bákóiak hadseregnyi rendőrséget indítottak útra, a különböző földügyek intézésénél visszaélések történtek, főleg ha a hivatalos ügyeit intéző gyimesi parasztember nem tudott románul. Az iskolák udvarain megszólaló magyar gyerekek megrovásban részesültek,16 ha az iskola falán levő régi magyar feliratról valaki a meszet lemosta, különböző figyelmeztetések után újra és újra bemeszelték. A magyar nyelvű könyvek, újságok, tévéadók, más kulturális jelleggel bíró elemek sem voltak elérhetőek.17

Az elveszettség kerülgette a gyimesbükki csángókat. A kommunizmus árnyékában történő megfélemlítések, az ezeket megelőző árulkodások, besúgások mindvégig jelen voltak Gyimesbükkben. Nehéz időszakok voltak - nyilatkozta könnyek között Mihók Edit -, olyanok, amelyek szerintem életünk végéig sebeket hagytak bennünk. Megcsonkítva érzem magam még ma is, hiszen az anyanyelvemtől voltam megfosztva gyermekkoromban, egy gyökértől, egy éltető erőtől.18

A gondviselő Isten azonban ezekben a megaláztatásokkal, elfojtásokkal és megrázkódtatásokkal terhes időszakokban is küldött olyan embereket, akik tudtak alkotni, meg tudták védeni nemzetük igazát, hitüket minden megalkuvás nélkül vállalni és képviselni merték. Ilyen, a jó pásztor címet is megérdemlő személyek közé soroljuk plébánosainkat, György Lajost, László Sándort, Dani Gergelyt és mindazokat, akik e térségben szolgálták a csángókat. Olyan erős akaraterővel, megdönthetetlen hittel rendelkeztek, hogy lehetetlent nem ismertek, ilyenként vonultak be a vidék történelmébe. Közülük messzemenően kiemelkedik Dani Gergely esperes-plébános. Akik ismerték, így emlékeznek rá: Nagy volt papként és nagy volt magyarként.19 Az idősek kemény, mégis vajszívű emberként jellemzik őt.

Dani Gergely élete

Egyike volt az építő, alkotó, népnevelő papoknak. Egyik utóda, Berszán Lajos a mai napig Krisztus katonájaként emlegeti. Katona volt a harcok mezején, hol fegyverrel, hol hitével, mélységes akaraterejével vette fel a harcot az ádáz ellenséggel szemben.

Dani Gergely a Kovászna megyei Lemhényben látta meg a napvilágot 1919. június 19-én, földművelő szülők negyedik gyerekeként. Ma is élő egyik testvére így emlékszik vissza: Nagy család voltunk. Édesanyám szerette a gyermekeket. Ezt bizonyítja az is, hogy a sajátjai, azaz mellettünk még két másik gyereket is felnevelt. Kovács Dánielt, és az Ilonkának örökbefogadott leánykát.20

E család mélységesen vallásos légkörben nevelte gyerekeit. A legelső ikerpár, emlékszik vissza Misi bácsi, sajnos halva született. A következő, József, akit aztán a legnagyobbként tartottak számon, 1913-ban látta meg a napvilágot. Ő is Istennek szentelte életét, papnak tanult. Az utána következő lány, Mária, 1916-ban, Rozália pedig 1917-ben született. Az előbbi a háború viszontagságai miatt mindössze hét osztályt végzett. Rozália szerzetesként élte le életét. Rozáliát Gergely követte 1919-ben. Rá egy évre, 1920-ban egy Erzsébet nevű kislánynak adott életet édesanyjuk, ő ápolónő lett. 1922-ben megszületett János, aki asztalosként élt. Egy év elteltével, 1923-ban következett Anna, aki tanárnő lett. Agrármérnökit végzett az 1925-ben születő Lajos, tanári képzésben részesült az 1926-ban világra jött Árpád és az 1929-ben született Szilveszter is. Ferenc, aki 1931-ben született, orvos lett. Adatközlőm, Misi bácsi, 1933-ban született, és annak ellenére, hogy erdészeti iskolát végzett, a kézdivásárhelyi városi buszállomáson dolgozva kereste meg kenyerét. A legkisebb lány, Ilona 1939-ben született, ő óvónő lett. E nagy testvéri körbe fogadták később be a kis Kovács Dánielt és Ilonkának egy kislányt. Dani Gergelyt testvére is kemény, határozott jellemként mutatja be.

Már gyermekkorunkban kivált szigorúságával. Tetszik tudni, nagy család voltunk. Földművelésből éltünk. Sokat kellett dolgozni, akkor nem volt ilyen meg olyan segély, meg kellett élnünk. Gergely rengeteget segített. Mindig rendezgette a kisebbeket is. Szófogadó, szigorú, dolgos és pontos fiú volt. Édesanyám helyett, aki édesapámmal ment mezőre, vitte a kisebbeket. Segített neki. Mindig rendezgetett és vigyázott ránk.

A mezei munkát végző kis székely gyerekek gyönyörű élet-utakat futottak be. A négy elemi osztályt Lemhényben végezték, majd Kézdivásárhelyre, a Nagy Mózes Gimnáziumba mentek tanulni. A városban rokonoktól örökölt kis házban laktak, a hétvégéket otthon töltötték. Az élelmiszereket gondoskodó édesanyjuk kis szekérrel minden második nap Kézdivásárhelyre szállította. A nővéri képzésben részesülő testvér, Erzsébet hűségesen játszotta a szorgalmas háziasszony szerepét.21 Bámulatosan felnőttes gyerekek voltak. A körülmények arra kényszerítették őket, hogy hamar megtanulják, mi az élet. A tanulás, a könyv mellett nem szégyellték, nem vonakodtak a kapától, a gereblyétől, a villától, az ásótól, a fejősétártól sem. A családban mindenki, kicsi és nagy egyaránt dolgozott. Nem volt ezzel probléma, örömmel tették. A munka és iskola összehangolásának nehézsége csak néha mutatkozott meg, amikor a munka miatt otthon hajnali négy órakor keltek, és tehénfejés, istállótakarítás után siettek iskolába. A nehéz fizikai munka harmonikusan ötvöződött a kemény szellemi munkával.

Dani Gergely katonaként kezdte, jellemének köszönhetően hamar rangot is kapott. Kemény katonatisztként ismerték társai.22 Miután élete egy hajszálnyin múlott egy lövészárokban, úgy döntött, hogy hátralevő éveit Istennek és Máriának szente-li,23 követi bátyja, József példáját, és jelentkezik Gyulafehérvárra a teológiára. Felvették. Nagy odaadás, komolyság jellemezte. Bálint Lajos érsek úgy emlékszik rá, mint szókimondó, egyenes jellemre. Kiemeli: nem hajbókolt tanáraink, elöljáróink előtt. Részt vett minden lelki programon és minden magamutogatás nélkül. Modora nem volt goromba, de kemény. Egyéniség volt. Katonai múltja miatt szakinak neveztük. (...) neki nagyon kemény munkát jelentett a tanulás, de szorgalmas volt. Sokat dolgozott.24 Berszán Lajos arra emlékszik, nem ment neki a latin.

Papi munkáját 1952-től kezdte, pappá szentelése Márton Áron püspök börtönévei alatt történt, a Szászvároson, az apácák kolostorában kényszerlakhelyen tartózkodó Cisar bukaresti érsek szentelte fel.25 Plébánosként tevékenykedett Kovásznán, Csernátonban, Gyergyószentmiklóson, illetve Tekerőpatakon.26 Már ezekben a helységekben templomokat, kápolnákat javíttatott. Ő maga írja:

Gyergyószentmiklósi plébánosságom alatt, (...) 1756-1772-ben újraépült templomot új cseréppel fedettem, belső festését Lukácsovics Magda festőművésszel végeztettem.(...) a bothvári-kápolnát kijavíttattam, a Szent-Anna kápolnát pedig megfedettem, de a mellette álló, roskadozó örmény kápolnát is kijavíttattam. (...) Kijavíttattam a plébánia épületét, a főkántori és segédkántori lakásokat és a hozzá tartozó csűröket, istállókat. (..) Összeállítottam a Gyergyószentmiklóson született, működött és meghalt papok névsorát.27

Csiszér Albert visszaemlékezéseiben a következőképpen emlegeti a gyergyószentmiklósi ottlétét: Dani Gergely gyergyószentmiklósi szolgálata áldásos volt. Ott is kifestette a templomot, akkor, amikor senki nem mert ilyenre gondolni.28Magatartásában megmutatkozott hatalmas hite, rendíthetetlen akaratereje, teremtőképessége. Tekerőpatakról Márton Áron püspök Gyimesbükkbe helyezte át, oda, ahol a legnagyobb szükség volt egy ilyen erős kezű papra, moha lepte a templomalapot, állt a munkálat.

Szemben az árral

A nagy templom építése már a szükségtemplomot megelőzően felmerült, csak az akkori gazdasági keret nem volt elegendő a kivitelezésre. A templom építésére az 1892-es évtől kezdve gyűjtöttek. Tervrajzát Szőke Sándorral készíttették el, és 1929. május 30-án alapkőletételének ünnepét is megülték, de ez a nap örömet és szomorúságot is jelentett a gyimesi keresztények körében. Örömet, mert letették az alapkövet, szomorúságot, mert tudták, hogy anyagi gondok miatt nem fog sikerülni azt felépíteniük. Az 1939-es adatok szerint az építkezésre 3 500 000 lej szükségeltetett, amelyből 200 000 a bankban, 150 000 a Státusnál volt.

György Lajos plébános a templom felépítésének céljából 1937-ben segélykérő levelet írt a prefektusnak, amelyben egy kis becsületes segély juttatását kérte a vagyon nélküli egyház részére. Annak ellenére, hogy a plébános magabiztosan hangsúlyozta, a gyimesbükki katolikus templomnak semmi vagyona nincs, a csíki vármegye prefektusa nem hagyta jóvá a kérést. A helyzet teljesen reménytelennek látszott.

Az első tervet Bágyuj Lajos műépítész módosította. A helyi adottságok miatt a terveket gyakran módosítani kellett, de a végső cél, a nagytemplom felépítése nem merült feledésbe. Felépíttetése Dani Gergelynek sikerült. Berszán Lajos mondta:

Megszállottja volt az ügynek. Ezt a nyilatkozataiból olvastam ki. Híre az egész egyházmegyét bejárta. S bár az alapok megvoltak, kellett egy ilyen Dani Gergely, hogy a templom felépüljön. Még mindig élénken emlékszem arra, amikor egy alkalommal elment Bukarestbe, nagy, patkós csizmában az engedélyért. Az ottaniak le akarták rázni magukról, ő azonban arra hivatkozott, hogy neki ideje van, és addig onnan el nem jön, amíg az engedélyt a kezébe nem adják. Táskájából elővett egy nagy rózsafüzért, és a folyosón fel-alá sétálva imádkozott. Én csak feltételezem, de ha a körülményeket nézzük, valószínű, hogy ez a fellépése erkölcsileg megdolgozhatta az urakat.29

A bákói pártvezetők is úgy emlékeznek rá, mint aki rendíthetetlen volt az ügyben. Semmiképp sem tudtak ellenállni kérésének, ha az egyik ajtón kidobták, a másikon már bent volt, és addig ostromolta az illetékeseket, amíg megelégelték és megadták az engedélyt.30 Az engedély megszerzése után újabb akadályok jelentek meg.

A falu polgármestere, akit Bara Andrásnak hívtak, de másképp Karácsony András, hangosan mellét ütögetve mondotta, hogy amíg ő ott polgármester, addig templom nem épül. Dani Gergely erre csak annyit válaszolt, hogy azt az időt még ki tudja várni. Mindezek után a polgármester heteken belül meghalt.31

A munkálatok elkezdődtek. Dani Gergely éjt nappallá téve keményen dolgozott, mindenkit sorba állított az Isten ügyéért,32 és megrendülés nélkül vállalta a nehézségeket.33 Aki ismerte, tudta, hogy nála nem létezik lehetetlen. Mindannyian csodáltuk erejét, bátorságát, talpraesettségét. Abban az időben templomot építeni nagy kihívást, fáradozást jelentett. De ő megrendülés nélkül vállalta a nehézségeket.34 Mindig mondogatta, a mennyország erőszakot szenved. nem azoké, akik puhány módon várják a mannát, hanem azoké, akik Krisztus keresztjét fűzik zászlójukra. Ő ezt tette: ahol mások templomokat romboltak, ő épített. Embereket kalákára, közös összefogásra szorgalmazott. Állította: Egységben az erő, fát vágni mindig könnyebb, mint megszervezni a favágást.35

Határozottan jelentette ki a problémák közepette, hogy tervének kivitelezésében földi ember nem állhat útjába, mert ezt Isten akarja.36 Az építészeti engedélyt a bukaresti, a Bákó megyei és a gyimesbükki néptanács 1973/267-es iratával kiadta.37

Az 1976-ban felszentelt templom

Az engedély röviddel Gyimesbe érkezése után Dani Gergely plébános kezébe került. A munkálatok elkezdődhettek. Nagyon sokan bolondnak nevezték. Gyakran árulkodtak rá, a Securitate emberei kíséretében kénytelen volt a bákói hivatalokat látogatni.38 Sokan voltak viszont, akik körében az esperes szétpazarolt szeretete felolvasztotta a lelki közönyt.39 A hívek pénzzel, anyaggal, munkával segítették a gyimesbükki templom építését. Az építés kivitelezése a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építési részlegére irányult. Antal Bálint és fia sokat segített pénzzel való segítségnyújtásokkal, 55 000 lejjel járultak hozzá a templomépítéshez. Antal Bálint, akinek nagybátyjai40 az 1900-as évek elején felépítették a gyimesfelsőloki templomot, kifizette a travertin oltár költségeit is, ez 32 000 lejbe került. A pénz mellett többen különböző építőanyagokkal segítették a munkálatokat. Antal András 40 köbméter, Galaczi Ágoston 10 köbméter, fia 15 köbméter fát adott a templom lepadolásához. A hívek 1972. november 13-tól 1976. szeptember 1-jéig 928 fuvaros és 12 690 gyalogos napot végeztek. Napszámos munka keretén belül történt az építőanyagok helyszínre szállítása, a tégla, a kő, odahordása, a malter-, betonkeverés. Önkéntes munka révén készült a vakolat, a templom körüli járda. A különleges szakértelemmel bíró ácsok, Gábor János, Szávuly Gábor, Ungurán Károly annyira jó munkát végeztek, hogy azt Jakab Antal püspök is dicsérettel méltatta. Továbbá említésre méltónak vélik Kiss András kőműves és Marucza András asztalosmesterek munkálkodását is. Nagy elismerésnek örvendett és örvend mind a mai napig a hívek körében, az egész építés alatt, a 65 évesen fáradhatatlanul, szüntelenül irányító és sokféle szakmunkát végző Bogdán Viktor megyebíró is. Munkáját elévülhetetlennek titulálták, titulálják mind a mai napig.

A templom területe 1010 m2, hosszúsága 43 méter. 1974 márciusában letették az első téglát, novemberében elkezdték a templom fedését, és december 7-én helyére állították a keresztet. A templombelső vakolása után a berendezés következhetett. A templomot a fény, a nagyság, a hatalmas erő sugárzása jellemzi. Ami a berendezést illeti, az esperes feljegyzései alapján az oltárkereszt a töviskoronával együtt arra hivatott emlékeztetni a gyimesi keresztényeket, hogy vállalniuk kell a rájuk mért szenvedéseket. A tabernákulum emlékezteti őket Úrnapjára, a templom patrónusünnepe is az.41

A piros székely szőttes szőnyegek a minden szentmisében megújuló Krisztus vérére emlékeztetik a keresztényeket. A templom padjai népi stílusban készültek. A templom két falfestményét Lukácsovics Magdolna festőművész az egyházközség történelmi múltjának tükrében készítette. Az emberi kapcsolatokat ábrázoló festményeken megjelennek csángó, illetve székely népviseletbe öltözött gyerekek és felnőttek. Üzenetük lényege a csángóság és székelység közötti szeretet felébresztése, az emberi kapcsolatok Istenben való elmélyítése, a történelmi múltra való emlékeztetés.

A templom tornyában három harang van, súlyuk 886 kg, 228 kg, 476 kg. Napjainkban a harangozás villannyal működtetett.42 A templom felszentelésének ünnepén az ítéletidő ellenére a hívek annyian voltak, hogy fekete volt az út tőlük, mert a templomba sem fértek be.43 1976. október 17-én, vasárnap, dr. Jakab Antal végezte a templomszentelést. Csángó népviseletbe öltözve kisgyerekek vitték a feldíszített párnán az új templom kulcsát. Őket követte a papság. Dani Gergely plébános a főbejáratnál várva át is adta a püspöknek a kulcsot. A kulcsátadás után a körmenet énekelve vonult be a templomba.

A szertartás után Antal András gondnok olvasta fel a püspökhöz intézett köszöntőbeszédét, majd a püspök felkérésére a brassó-bolonyai főesperes felolvasta Márton Áron leiratát, amelyben méltatta a gyimesi egyháztanács és a hívek munkáját. Ezek után Szabó Sándor gyulafehérvári kanonok olvasta fel Márton Áron püspök latin nyelvű iratát, amelyben Dani Gergely munkáját méltatta, ekkor kapta az esperesi kinevezést. Az áldás után körmenetben vonultak ki, díszebéddel zárták az ünnepet.44 A bákói hivatalok tagjainak aznapi terve, hogy egy kisebb épületben összehozzanak egy másik rendezvényt, meghiúsult, mert az épület leégett.45

Dani Gergely esperes úr, aki életében csak áldozatokat hozott, halálával is áldozatot mutatott be: a templom oltáránál halt meg szentmise közben 1983. január 5-én.46 Még mindig előttem van... a szeretetről szóló Szentleckét olvasta, amikor arca elhomályosodott és elesett. Szörnyű érzés volt. Az ijedtség mellé még egy adag hiányérzet és szomorúság társult. Nagyon szerettük őt. Legyen áldott az emléke.47

Dani Gergely tisztelete Gyimesbükkben

Az idősebb generáció könnyes szemmel idézi hozzá fűződő emlékeit. Félve, de mégis lelkesen beszélnek a templomépítésről, kemény, acélos akaraterejéről. A hitvallóról, aki megállta helyét a történelem kemény viharaiban, a nyelvőrzőről, a tanítóról, aki a hajnali öt órakor kezdődő hittanórákon magyarul írni-olvasni tanította a gyerekeket, az emberről, az elkötelezett apostolról, aki a kommunizmus által épített gátakat és falakat hitével rombolta le, aki a meghurcoltatások közepette sem adta fel céljait. A visszaemlékezésekben felötlik szigorúsága, komolysága, de rejtett humora is. Csiszér Albert így emlékezik:

A gyergyói tartózkodásának egyik legjelentősebb eseménye egy öreg pap gyémántmiséjéhez kötődik. Az ünnepség előtt a plébános Gyulafehérvárról meghívta Faragó Ferencz biblikus professzort lelkigyakorlatot tartani. A professzor meghívásának híre gyorsan eljutott Marosvásárhelyre. Ez problémát szült, mert az inspektor rögtön be is szüntette a vállalkozó lelkületű Dani Gergely kezdeményezését. Dani Gergely, értelemszerűen, nem hagyta az ügyet lezárulni. Faragó kanonokkal együtt ő is felment Vásárhelyre, hogy lépést tegyenek az ügyben, az inspektort megpuhítsák. Itt kiderült, hogy a beszüntetés mögött a nyilvános, pompás ünnepségtől való félelem állt. Féltek, hogy a plébános valamilyen nagy ünnepséget szándékszik szervezni. Dani Gergely ezt hallva, a rá jellemző szellemességgel megjegyezte: az öreg végzi az oltárnál a magáét, s mi majd ott ámbolygunk körülötte.48

Autoritása, tekintélye mutatkozott meg a Berszán Lajossal való első találkozásakor:

Már első találkozásunkkor katonásan, parancsszerűen jelentette ki: Aztán összetartunk. Egymást segítjük. Egymás búcsúján megjelenünk. Én természetesen, parancs nyomán össze is írtam, hol és mikor vannak búcsúk. Így történt, hogy szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, Bálványospatakon tartották a búcsút, egy udvaron. Nagy lelkesedéssel mentem a búcsúra. Mikor megláttam, köszöntem, hogy dicsértessék a Jézus Krisztus, de ő válasz nélkül, rögtön nekem szegezte a kérdést, hogy tudok-e orgonálni, mert hogy a kántor elbambult és késik. Megszeppenve ugyan, mert nem voltam gyakorlatban, elvállaltam, hogy orgonálok. Miután megérkezett a kántor, rögtön be is parancsolt gyóntatni.49 Kevés idő elteltével, gyóntatás közben rohant be hozzám, és katonásan, paranccsal tudatta, hogy menjek, mert én prédikálok. Utolsó percben parancsolt az oltárhoz, miközben a Jöjj Szentlelket már énekelték. Határozottsága, tekintélyt parancsoló magatartása nem engedte meg a menekvést. Nem volt mit tennem. Össze kellett szednem magam és prédikáljak. Ekkor éreztem, hogy ez az ember nem ismer lehetetlent. Mindenkit sorba állított az Isten ügyéért. Sok munkával, erős akarattal és rengeteg imával, Isten kegyelméből építette meg azt a sziklaszilárdan álló templomot akkor, amikor mindenki tudta, hogy ez lehetetlen. Szent Pál apostol mondása jut eszembe: mindent megtehetek abban, aki engem megerősít.50

A délutáni hittanórát áttette hajnali öt órára. Ez nekünk nem is okozott gondot. Örömmel mentünk. Volt benne valami, ami vonzott hozzá. Több kilométert vállaltunk fel, hogy kezünkben mécsessel eljussunk a hittanórákra, ahol nemcsak imádkozni tanított, hanem magyarul írni és olvasni. Tollba mondott, olvastatott, majd a templomba szorgalmazott, ahol minden reggel szentmise előtt elmondtuk a rózsafüzért, majd siettünk iskolába.51

Az iskola oktatóiban ez a magatartása ellenszenvet váltott ki. A hittanórákon résztvevők, illetve a magyarul megszólalók gyakran büntetést kaptak, többször térdeltek, tenyerest kaptak, pofonok csattantak el, de az akkori gyerekek ezt vállalták és kitartottak a plébánosuk mellett.

Olyan ember volt, akitől nagyon féltem, de ugyanakkor nagyon szerettem. Életem eltelt évei során szinte hetente eszembe jutnak intelmei és gondolatai. Felnőttként rádöbbentem arra, milyen értékes tanítást adott nekünk. Látta, hogy a csángó nép elzárt világban élt. Jelen volt életükben a másságtól és a változástól való félelem. Az emberek a románosodás miatt még inkább féltek. Elvették az iskolájukban az anyanyelvüket. Ő látta, hogy a szenvedő alany a nép. Tudta azt, hogy az a fa, amit a gyökeréből kivágnak, idővel elszárad. Ezért a hittanórákon magyarul tanított. Írtunk, olvastunk, tollba mondott. Népnevelő volt. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ez az ember engem tanított, életre nevelt. Megtanította, hogyan legyünk erkölcsösek, gerincesek, tisztelettudó emberek. Az ő gondolatait meg kell élni! Mindig mondta, ne legyetek gerinctelenek, mert a gerinctelen olyan, mint egy nádszál, a szél jobbra is meg balra is dönti.52 Nem szerette a lusta embereket. Mindig felszólalt ellenük és munkára sürgette. A templom építésekor kiállt az út szélére, és megszólította az úton járókat, hogy jöjjenek segíteni. Mondotta: Isten házát fel kell építeni. Nektek. Kell a gyermekeknek.53

Mihók Edit nagyapja történetét mesélte el: Nagyapa kőműves volt, közmunkára ment a templomhoz, rakták a falakat. Nagyapa a 10 méternél magasabb állványról leesett, és semmi baja nem lett. Kész csoda volt! Dani Gergely a munka szorgalmazása mellett erőteljesen szorgalmazta az imádkozást is. Az ima embere volt. Déli tizenkét órakor mindig elkiáltotta a munkások között, a telepen, az Úrangyala első mondatát. Leállt a munka, levették a sapkát, feléje fordultak és imádkoztak.54

Az imát a legerősebb fegyvernek tartotta. A templomépítést követő időkben az éjjeli szentségimádást is életre keltette.55 Az adatközlők legszebb emlékeik közé sorolták a téli ünnepkör eseményeit.

Egy valaki, legtöbbször Bubika56 Papbácsi, felöltözött, szép, csillogó barokk stílusú püspöki ruhába, megtestesítve ezzel Szent Miklós püspököt. Egy másvalaki pedig krampusznak öltözve jelent meg a püspök mellett. Erre az alkalomra Petőfi-és Ady- verseket tanultunk. Nem tudhattuk, kik voltak ők, de a verseiket megtanultuk és elszavaltuk. Szentmise után Miklós püspök mindannyiunkat, még ortodox gyerekeket is, két szem dióval, egy almával, két szem szaloncukorral ajándékozott meg. Mindez nagy örömet jelentett nekünk, hiszen akkor nem lehetett szaloncukrot kapni. Nem volt. Így visszagondolva most sincs magyarázatom arra, hogy neki honnan lehetett. Cukorkája egyébként mindig volt. Előre egy kis szekérrel, lovaskocsival járt a bükki templomhoz, persze volt kocsisa, majd egy fekete Dacia autót kapott. Mikor megérkezett, a gyerekek elébe siettek és karon fogva vezették. Jutalmul a zsebéből kivett cukorkákat szórta szét közöttük. Ez történt házszentelésekkor is.57

A nehézségek a végére kikezdték a vasakaratú Dani Gergelyt is.

A templomban hangosan bosszankodott azokra, akik eladták a falut, rombolták saját identitásukat. Többször hívták ki a templomból a Securitate tagjai, de sokszor törtek rá éjszaka is. Ilyenkor házkutatást tartottak, felborogatták a berendezést és őt elvitték. Tudtuk, hogy szenved, hogy nem hiába jár lassabban, veszít dinamikusságából. Sokszor megverték, megalázták, és minekután egy elrejtett, de portalan fegyvert találtak a padlásán, mindenféle hamis rágalmakkal gyanúsították. Ő viszont vitte keresztjét, csendben és halkan. Sosem panaszkodott, csupán mikor érezte vagy tudta, hogy elviszik, akkor kérte a templomban a híveket, hogy imádkozzanak. Nincsen baj, minden meglesz, csak imádkozzanak.58

Az építés során mindig így szólt a hívekhez: Aki adott, az még adjon, és aki nem adott, az is. Gyakran szólította meg a gyereket és parancsolt rájuk, hogy mondják a nyolc boldogságot, a Miatyánkot, az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit. Nem is volt olyan gyerek, aki ne tudta volna a rózsafüzér titkait.59 Imádságos szelleme még most is bűvöletben tartja az egyházközséget. Hajnali hat órakor zeng a templom a gyerekek által mondott rózsafüzértől. Akárcsak az ő idejében, most is az iskolába igyekvő gyerekek együtt imádkozzák a nagy templomban a rózsafüzért. Imádságával mindent „kieszközölt" Istentől. Azt is kérte Istentől, hogy öregkorára ne legyen senki terhére, és hogy a jó Isten papi munkája végzése közben szólítsa magához. Mindkét kérése teljesült. Egy reggeli szentmisén, a szentlecke olvasása közben szólította magához az örök főpap.60Munkásságáért hálaképpen az 1989-es forradalom után újralétesült iskola Dani Gergely Gyimesbükki Általános Iskola lett. A felszentelésen könnyes szemmel emlékeztek rá. Jó volt látni, hogy így szerették. Én is sírtam, de elsősorban nem azért, mert testvérem volt, hanem azért, mert ilyen sokat tudott tenni népéért.61

 

Felhasznált irodalom

A csíkgyimesi róm. kath. egyházmegye domus históriája 1865 Antal Imre: Gyimesi Krónika. Európa-Kriterion, Bukarest 1992. Antal Tankó Mária: A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága. h. n., é. n.

Balog László: A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum születése. Az iskolaalapító Berszán Lajos életműve. Státus Kiadó, Csíkszereda 2010. Bárth János: Gyimesfelsőloki emléklapok. Bárth Társadalomtudományi

Bt., Kecskemét 2003. Marton József: A gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye a 20.

században. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda 2014. Mikecs László: Csángók. Optimum Kiadó, h. n. 1989. Orbán Balázs: A Székelyföld. Európa Könyvkiadó, Budapest 1982. Salamon József (szerk.): Dani Gergely, az Isten és Gyimesbükk szívében. Gyimesbükk 2013. Salamon József: Gyimes. Csíkszereda 2014.

Sávai János: A csíksomlyói és a kantai iskola története. Documenta

Missionaria II/II., Agapé Kft., Szeged 1997. Tankó Gyula - Mihók Edit: Gyimesközéplok Monográfiája. 2014. Tankó Gyula: Gyimes a politika árnyékában. Státus Kiadó, Csíkszereda 2009.

Tankó Gyula: Öregek faggatása. Státus Kiadó, Csíkszereda 2008. Tempfli Imre: Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök

élete és kora 1892-1966. METEM Könyvek, Budapest 2002. Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon I. kötet. Szent István

Társulat, Budapest 1993. Vilmos Tánczos: Language shift among the moldavian csángós. The Romanian Institute for Research on National Minorities, Cluj-Napoca 2012.

Tankó Emőke: Nagy volt papként. Vasárnap, Kolozsvár, 2015/11. Adatközlők:

Berszán Lajos kanonok, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet

Római Katolikus Gimnázium alapítója Csiszér Albert pápai prelátus, jelenlegi gyimesközéploki lakos Dani Mihály, Dani Gergely testvére, lemhényi lakos Karácson Anna, gyimesbükki lakos Karácson Péter, gyimesbükki lakos

Mihók Edit, Dani Gergely egykori tanítványa, gyimesközéploki lakos Tankó Anna, gyimesbükki születésű, gyimesközéploki lakos http://www.crestinortodox.ro/biserici-manastiri/mitropolia-ardealului/manastirea-fagetel-manastirea-credinciosilor-pe-valea-ghimesului-de-valea-trotusului-68061 .html http://www.romkat.ro/?q=templom/1139

http://www.plebania.ro/gyimesfelsolok/?pageID=116&CategoryID=871&A0fTemplate=00552

http://www.romkat.ro/hu/papiadatlap/537

http://www.romkat.ro/hu/templom/1136

http://gyimesbukkiplebania.com/index.php?option=com_content&view=article&id=61 &Itemid=1481

 

Jegyzetek

1 Az elcsángált népcsoport egyetemes megnevezése a csángók. A csángókról mint elszakadtakról és mint az archaikus magyar nyelv őrzőiről beszélünk, ld. Mikecs László: Csángók, Optimum Kiadó, h. n. 1989, 12. Eredetük a mohácsi vészig (1526) vezethető vissza. A veszedelem közepette nagyon sokan elmenekültek, elcsángáltak, és a Moldva, a Beszterce, a Tatros mentére telepedtek le. Településeik fényében beszélhetünk moldvai, illetve gyimesi csángókról, ld. Tánczos 2012, 12-13.

2 Patakország, mivel a falu patakok mentén húzódik, amelyek behálózzák a völgyet.

3 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

4 Vö. Dr. Marton 2014, 165-170.

5 Marton 2014, 51.

6 Vö. Tempfli 2002, 108-110.

7 Tankó 2015, 3.

8 Berszán Lajos kanonok urat, az ő kérésére, mindenki csak Papbácsinak szólítja, ezért dolgozatomban az elkövetkezőkben is ezt a megnevezést fogom használni.

9 Berszán Lajos gyimesfelsőloki adatközlő.

10 Vö. Marton: 273-276.

11 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

12 Porciózás: a személyre kijáró fejadag.

13 Tankó, 27.

14 Lásd a Kereszteltek, házasultak, halottak anyakönyvét az 17851857 közötti évekből, Szepessy Ignác püspök 1822-1854 között írt leveleit, a kereszteltek anyakönyvét és kibocsátott igazolásokat az 1842-1858 közötti évekről, a bérmáltak anyakönyvét az 1888-1940 közötti évekről, az adók könyvét az 1895-1920 közötti évekről, Mailáth Gusztáv Károly levelét, az 1925-1926-os hozzájárulások regiszterét, különböző levelezések és bérmálások névsorát az 1940-1943 közötti évekből. Salamon: 91.

15 Salamon, 98.

16 Antal, 116.

17 Vö. Tankó 2009, 60-64.

18 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

19 Berszán Lajos gyimesfelsőloki adatközlő.

20 Dani Mihály lemhényi adatközlő.

21 Dani Mihály lemhényi adatközlő.

22 Csiszér Albert gyimesközéploki adatközlő.

23 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

24 Salamon (szerk.) 2013, 8.

25 Csiszér Albert gyimesközéploki adatközlő.

26 Salamon, 13.

27 A csíkgyimesi róm. kath. egyházmegye domus históriája 1865, 171-172.

28 Tankó, 3-5.

29 Berszán Lajos gyimesfelsőloki adatközlő.

30 Salamon, 402.

31 Karácson Anna gyimesbükki adatközlő.

32 Berszán Lajos gyimesfelsőloki adatközlő.

33 Csiszér Albert gyimesközéploki adatközlő.

34 Berszán Lajos gyimesfelsőloki adatközlő.

35 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

36 Karácson Anna gyimesbükki adatközlő.

37 Salamon, 402.

38 Dani Mihály lemhényi adatközlő.

39 Salamon, 33.

40 Bodor József és Péter.

41 GYDH, 206.

42 GYDH, 206.

43 Karácson Anna gyimesbükki adatközlő.

44 GYDH, 211/213

45 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

46 Salamon, 403.

47 Karácson Péter gyimesbükki adatközlő.

48 Csiszér Albert gyimesközéploki adatközlő.

49 Berszán Lajos gyimesfelsőloki adatközlő.

50 Vö. Tankó, 3-5.

51 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

52 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

53 Karácson Péter gyimesbükki adatközlő.

54 Tankó Anna gyimesbükki adatközlő.

55 GYDH, 178.

56 Schuster Vincze Zoltán Dani Gergely segédje volt. Ő intézte a papírügyek többségét, illetve amikor Dani Gergely nem volt jelen, történetesen Bukarestben vagy Bákóban volt, ő helyettesítette. Bubika, mert így nevezték, Csíkszeredában született. Sírja, kérésére, Dani Gergely sírköve után van. Tankó Anna gyimesközéploki adatközlő.

57 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

58 Mihók Edit gyimesközéploki adatközlő.

59 Vö. Mihók Edit gyimesközéploki, Karácson Péter gyimesbükki, Berszán Lajos gyimesfelsőloki, Tankó Anna gyimesbükki adatközlők.

60 Vö. Tankó, 5.

61 Dani Mihály lemhényi adatközlő.

 

 

Keresés a Katholikos oldalain