Kedves Olvasó
A társadalmi kommunikáció világnapját a
katolikus egyház is immár 49. alkalommal
ünnepli, pápai üzenet születik ilyenkor, amely
éppen aktuálisnak ítélt szempontokra igyekszik
irányítani a hívő keresztények figyelmét.
Ferenc pápa az idén a családi kommunikáció,
illetve a család kommunikálása témát választotta,
s a tőle megszokott egyszerű, érthető és
követhető gondolatvezetéssel emel ki megfontolandó
szempontokat. Hozzá csatlakozva e
lapszámunk szerzői is a házasság, család és
kommunikáció különböző, a világegyházban
és nálunk aktuális kérdéseit boncolgatják. Szó
esik arról, hogyan kellene a szeretetet és meghittséget
naponta munkálni azért, hogy ne fellángolásra,
hanem folytonos együttműködésre
alapozott közösséggé épüljön a család.
Teológiai és konkrét gyakorlati megfontolásokat
és példákat kap az olvasó e témakörben
gyakorló családostól, kutatással foglalkozó
elméleti szakembertől, a családpasztorációval
is foglalkozó plébánostól és a költőtől is.
Időszerű és e témához is kapcsolódó kérdés
lett az iskolai vallásoktatás, amely itt
nálunk hirtelen vitatottá vált, a mediatizált botrányok
pedig csak fokozták, gerjesztették az
indulatokat, így az emberek érdeklődéssel
kísérték. Mint sok egyebet, ezt is lehet átokként
tekinteni, de lehet áldásra is fordítani.
Hiszen alkalmat kínál saját munkánkat, hozzáállásunkat,
hitünket felülvizsgálni és javítani.
Ahogyan minden krízis egyben esély is, a hittan
tanítása körüli kérdőjelek alkalmat adnak
arra, hogy a lényeget a járulékos elemektől
különválasztva a tanítás magjának továbbadását
hitelesebbé és időszerűbbé hangoljuk.
Mindezeket az olvasmányokat csokorba
gyűjtve reméljük, hasznos és egyben érdekes
olvasnivalót tudunk e hónapban (is) kínálni!
Bodó Márta
