Kedves olvasó
A tanévkezdés megmozgatja az egész társadalmat:
nem csak a közvetlenül érintettek számára
fontos ez az esemény. Majdnem ünnepet írtam.
Aztán mégsem. Pedig valóban ünnep, és az is volna
a természetes, hogy minden szempontból az legyen.
De ott vannak minden ősszel az árnyékok: a 24 éve
állandóan változó és még mindig a stabilitás reményével
sem kecsegtető tanügyi törvények, rendelkezések,
struktúrák… és ezek következményei: a
színvonal megkérdőjeleződése, a sikertelen érettségi
vizsgák, a tanügyi korrupció, a hiányzó ábécéskönyvek.
Vagy a szegény családok anyagi gondjai,
vagy éppen a „neveletlen” gyermekük miatt kétségbeesett
szülők aggodalmai… A gyakorlati nehézségeken
túl vannak szellemiek is. Sokakat a gyakorlati
nehézségek mögött meghúzódó ideológia
nyomaszt, így nem csak a fiatalok jövője miatt,
hanem az értékek, különösen az alapvető emberi és
keresztény értékek miatt esnek gondolkodóba.
Októberi lapszámunkban ezért olyan tanulmányokat
ajánlunk, amelyek a realitás talaján maradva is
reményt keltenek, gondolkodásra és ezáltal új utak,
lehetőségek keresésére serkentenek pedagógust és
szülőt, a nevelés ügye iránt elkötelezett olvasót egyaránt.
Gyermekeink, fiataljaink realitása végső
soron mindannyiunkat érint, a közoktatás és az
egyetemi oktatás szakmai és erkölcsi minősége, a
hitoktatás, a családi nevelő munka egyaránt meghatározója
a társadalomnak, amelyben élünk. Valójában
senkit sem hagyhat teljesen hidegen egy újabb
tanévkezdés. Az oktatással-neveléssel foglalkozó
állami és egyházi intézményekben másképpen
vetődnek fel a problémák és az örömök, a családban
szintén másképp. De az igazán hatékony nevelői
munka és környezet mégis az otthon, a család
marad. Enélkül az intézményesített nevelés gyakran
csak szélmalomharc, vagy éppen idomítás és agymosás…
Érdemes tehát együtt gondolkodni annak
érdekében, hogy lehessen mégis ünnep minden
őszi újrakezdés: a növekedés ünnepe, amely kibontakoztatja
Isten teremtő művét az emberben: gyermekben,
fiatalban – és felnőttben egyaránt.
Farmati Anna
