Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

E szám tartalmából (XXV. évfolyam 12. szám. 2014 december)
Table of contents December, 2014

Kedves olvasó

borito

„Nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi »meglepetés«; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. […] Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése” – Pilinszky Jánosnak ez a gondolata jutott eszembe a lapszámunk borítóján látható Lukácsovits Magda-festményt szemlélve.

Felfedezni, szeretni és beteljesíteni azt, ami a miénk: talán úgy tűnhet, könnyebb ezt megtenniük a csendes éjszakában, békésen lobogó tűz körül megpihenő pásztoroknak, mint nekünk, reklámok özönében rohangálóknak. A várakozás megszentelésére szóló meghívás azonban ránk is éppúgy érvényes, mint rájuk. Ennek egyik módja pedig valóban az ismerősnek, a hozzánk tartozónak a felismerése, ajándékként való értékelése, és ezen keresztül a szeretetteljes figyelem és a rácsodálkozás megtanulása. Ez teszi lehetővé aztán, hogy a rőzselángban megsejtsük az égő csipkebokrot, a sok csillag között a vezérlő egyet, a sötét éjben a feltűnő angyalt… És csak ezután jön a meglepetés: a közénk leszálló Isten megjelenése ott és úgy, ahol és ahogyan nem is reméltük volna. Ez pedig nincs helyhez és időhöz kötve. Vagy mégis? Az itt és mosthoz? Az éber jelenléthez…

Olyan türelemmel várakozni, mintha semmire sem várnánk, és csak beteljesítésére törekedve szeretnénk azt, ami már a miénk, azt, aki éppen ott van életünkben. Ugyanakkor meg olyan éberséggel várakozni, mintha semmi más nem foglalkoztatna. Az advent és a karácsony éppen ezt a látszólagos ellentmondást és feszültséget oldja fel, hiszen azt tanítja, hogy várjunk arra az Istenre és fogadjuk örömmel azt, aki már itt van köztünk. Igen, hiszen várni is csak azért tudunk rá, mert ő előbb vár(t) ránk.

Hadd éljük át ezekben a hetekben mindannyian a várakozásnak és a szeretetnek ezt a megszentelődését!

Bereczki Silvia

 


Könyv


 

Máshol

Keresés a Katholikos oldalain