Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

A világi teológusképzés 1996-ban indult Kolozsváron, az első évtizedben szinte félezer hallgató végezte el a képzést, és dolgozik a katolikus értelmiség képviselőjeként a történelmi Erdély és Partium, a Bánság különböző helységeiben. Jelen tanulmány ezzel a fontos témával foglalkozik: a végzettekről és a világi teológusképzés lehetőségeiről, adottságairól szól, az írás bővebb változata a BBTE RK Teológia Karának Studia nevű tudományos lapjában olvasható. A tanulmányt kiegészítik a Vakmerő szívek rovatban közölt és a későbbiekben közlendő, a végzettekkel készült interjúk.

Holló László
qUO VADIS, THEOLOGIA?
A katolikus hitoktató, illetve laikus teológus képzés kilátásai Erdélyben az 1989–1990-es változások után

 

Quo vadis, Theologia?

Während in Europa der religiöse, vor allem der esoterische Markt blüht, die Theologie als der wissenschaftlichen Reflexion des Glaubens gerät immer mehr in den Hintergrund. Allerdings in Rumänien stieg die Zahl der Theologischen Fakultäten Anfang der 1990er Jahren entgegen dem europäischen Trend wieder an. So wurde im 1996 auch die Fakultät für Römisch-Katholische Theologie an der Babes-Bolyai Universität zu Klausenburg gegründet. Der vorliegende Artikel stellt ein Plädoyer für die Relevanz des Theologiestudiums. Man muss ja zugeben, dass der Sinn und Relevanz der Theologie nicht so offensichtlich auf der Hand liegt. Wird ein doppeltes Anliegen verfolgt. Einerseits wird kurz die rechtliche Lage des Religionsunterrichts in Rumänien, die Gründung der Fakultät und die Geschichte des ersten zehn Jahres dargestellt, andererseits anhand von Statistiken sollte die Relevanz der Theologiestudium nach außen hin aufgezeigt werden. Die zweite Teil des Aufsatzes ist im Kontext einer statistischen Untersuchung entstanden, die ich zwischen Juni und Dezember 2010 unternommen habe. Schlusswörter: Theologische Fakultät an der Babes-Bolyai Universität zu Klausenburg; Religionsunterrichtsgesetz; Theologiestudium; Statistik; Absolventen; Erwerbstätigkeit; Weiterbildung; Migration; Stipendien

 

A szerző 1993 óta pap a gyulafehérvári főegyházmegyében. Tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán folytatta 1985-1991 között, 1993-ban magiszteri diplomát szerzett az innsbrucki LeopoldFranzens Egyetemen. 1993-1994 közt gyulafehérvári érseki titkár volt. 1996-ban szerzett doktori címet Innsbruckban a Leopold-Franzens Egyetemen. 2000 óta a kolozsvári BBTE Római Katolikus Didaktikai Teológia Karának tanára, egyetemi docens.

Miközben Európában a vallásos, illetve ezoterikus piac soha nem látott virágzásnak indult, a teológia mint a keresztény hitre irányuló tudományos reflexió egyre inkább háttérbe szorulni látszik. Sok teológia karon - még a hagyományosan rendkívül vallásos Bajorországban is - forráselvonásokra kerül sor. Ezek a megszorítások messze túlmutatnak azon, amit az aktuális gazdasági válság által előidézett forrásracionalizálás megmagyarázhatna.1

Az európai trenddel szembemenve Románia egyetemein épp ebben az időben, az utóbbi 15-20 évben alakult több tíz teológia kar. Nyilván ezt Kelet-Közép-Európa legvallásosabb országában2 sem a teológia tudományának reneszánsza magyarázza, hanem sokkal inkább egy tényleges helyzetből adódó gyakorlati kényszer. Egyfelől az 1989-90-es változások előtt az államvezetés mind a teológiák, mind pedig a felvehető kandidátusok számát minimálisra csökkentette,3 másfelől 1990 után az iskolai hitoktatás elindítása szükségessé tette a hitoktatóképzés megszervezését.

Minden ellenkező álláspont dacára4 a különböző tudományágak között a teológia is - bár rendszerint egy valláshoz vagy felekezethez kötődik - olyan tanulmányozható tudományág, amelyet egyetemeken teológiai karok keretében művelnek. A katolikus teológia önértelmezése szerint a teológia tágabb értelemben az önmagát kinyilatkoztató teremtő, megváltó és éltető három személyű egy Istenről szóló beszéd, illetve tanítás. Szűkebb értelemben a hit alapjainak (biblikus és történeti teológia) szisztematikus vizsgálatának (rendszerező teológia: fundamentális teológia, dogmatika, erkölcsteológia és társadalometika), valamint gyakorlatának (gyakorlati teológia: homiletika, liturgika, pasztorálteológia, pasztorálpszichológia, katekétika, karitászteológia, egyházjog) bemutatásával foglalkozó tudomány.

A népi bölcsesség találóan fogalmazta meg a mondást: lélek, lélek, de miből élek? Értelme nyilvánvaló. A lélek fontos, de valamiből meg is kell élni. A teológia műveléséből hajdanában - a szó szoros értelmében - igen jól meg lehetett élni, és igyekezett is minden többgyerekes család gyerekei közül legalább egyet papi vagy szerzetesi pályára igazítani. Napjainkra ez annyiban változott, hogy egyfelől a keresztény, illetve katolikus közgondolkodás háttérbe szorulásával a hivatás lelki oldala nem oly vonzó, mint hajdanában, másfelől pedig a papság már nem tartozik, mint régen, azon csábító javadalmat vagy megfelelő karriert biztosító kevés lehetőség közé, melyet ezért érdemes lenne megpályázni. Így némelyek meggyőződéssel prognosztizálhatják, hogy a teológiára, a teológiai oktatásra várhatóan nehéz napok várnak. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy míg az 1989-90-es változások idején a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának 120 körüli hallgatói létszáma volt, addig húsz év alatt, 2010-re ez a szám mintegy a felére, 60-ra csökkent.

Amikor azonban ilyen sötéten látjuk és láttatjuk a teológiai oktatás helyzetét, nem kerülheti el a figyelmünket, hogy a 90-es évek közepétől az 1996 és 2006 közötti tíz évben a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karára 470 hallgató jelentkezett, akik közül 338 laikus teológiahallgató, 241 lány és 97 fiú be is fejezte teológiai tanulmányait. Így tehát a teológiát tanulók létszáma nem csupán nem csökkent, de egyenesen nőtt, átrendeződött, és a papképzést az időközben sikeresen elindított hitoktatóképzés egészítette ki.

A kar első tíz hallgatói generációja

A Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében a Római Katolikus Teológia Kar az 1996. július 10-én az egyetem és a Gyulafehérvári Érsekség által megkötött egyezmény5 alapján az 1996-1997-es egyetemi évtől kezdte meg működését Kolozsváron. Megszervezésében, a Gyulafehérvári Főegyházmegye ordináriusa, dr. Jakubinyi György érsek és a Babe§-Bolyai Tudományegyetem akkori rektora, dr. Andrei Marga professzor hathatós támogatása mellett, dr. Marton József gyulafehérvári teológiai tanár, Csintalan László, a gyulafehérvári Majláth Gusztáv Károly Gimnázium igazgatója, valamint dr. Csucsuja István professzor, a Babe§-Bolyai Tudományegyetem tanára vállalt jelentős szerepet. Szervező munkájuk eredményeként a négyéves alapképzés 1996 őszén indult el, szerény keretek között, húsz diákkal.

Az alábbiakban egy, a teológia kar első tizennégy évét, illetve az első tíz végzős generációjának helyzetét körüljáró vizsgálat eredményét mutatjuk be. Az adatgyűjtés 2010 júniusa és decembere között készült, és december 20-án zárult le. A kar első tíz végzős generációjának helyzetét kívántuk nyomon követni a felvételitől az egyetem befejezése után, az elhelyezkedési lehetőségek, illetve a családalapítás számbavételéig. Az elvégzett munka alapján egy meglehetősen érdekes és színes kép tárult elénk, melyben bizonyos tendenciák a vizsgált periódus rövidsége ellenére is nyomon követhetőek és kimutathatóak.

Az első évfolyam az 1996-1997-es egyetemi évben nagyon szerény keretek között kezdett. Így is nagy volt rá az igény, mert bár azt megelőzően 1993-tól működött a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának egy úgynevezett levelező tagozata, a nappalin jóváhagyott húsz helyre hatvanan jelentkeztek, tehát háromszoros túljelentkezés volt. Noha a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola tanári karának 1996. április 30-án a hittanárképző tagozat szervezésével kapcsolatos rendkívüli konferenciája még 40 (25 teológia-idegen nyelv és 15 teológia-történelem) hely biztosítását látta kilátásba helyezve,6 a Babe§-Bolyai Tudományegyetem rektora a beiskolázási szám kiegészítéseként már csak 30 (20 teológia-idegen nyelv és 10 teológia-történelem) helyet kért,7 ebből a Tanügyminisztérium mindössze 20 helyet hagyott jóvá.8

1. ábra. A teológia kar 1996-2006 között felvételt nyert és 20002009 között végzett hallgatói számarányának alakulása. (Felső vonal: felvételt nyert hallgatók, alsó vonal: végzett hallgatók)

A katolikus hitoktatóképző elindítása iránti reális igényt mutatta, hogy kezdetben majdhogynem exponenciálisan növekedhetett - a jóváhagyott helyek, illetve a jelentkezők számának növekedésével - a felvételt nyert, illetve a végzett hallgatók száma.

A teológia karra fennállásának első tizenegy éve alatt, 1996 és 2006 között 470 hallgató, 311 lány és 159 fiú nyert felvételt. A lányok majdhogynem egészen pontosan kétharmados többséggel felülreprezentáltak (66,17 százalék lány; 33,82 százalék fiú). Ezek közül 2000 és 2009 között az első 10 végzős generációban 338, tehát a felvételt nyert hallgatók 71,91 százaléka fejezte be sikerrel egyetemi tanulmá-nyait.9 A tanulmányok idején a lányok bizonyultak szorgalmasabbnak vagy kitartóbbnak, mert a kiesett 132 hallgató közel fele-fele arányban került ki a lányok és a fiúk közül (70 lány: 53,03 százalék, 62 fiú: 46,96 százalék), így a tanulmányokat elvégző hallgatók esetében a lányok mintegy 5%-ot javítottak, és a 338 végzős hallgatóból 241 hallgató volt lány (71,30 százalék) és 97 hallgató fiú (28,69 százalék).

A teológia kar a 2000-2004 közötti években élte az első tizenöt éves történetének fénykorát. Ebben a periódusban a négyéves alapképzésre évfolyamonként átlag 45, 2004-ben 60 hallgató nyert felvételt (1. ábra), így a 2003-tól elindított magiszteri képzésekre jelentkező hallgatókkal együtt a teológia kar éves hallgatói létszáma ekkor meghaladta a kétszázat.

A Bologna-rendszer10 szerinti átrendeződés következtében a kettős szakok (a teológia-történelem, teológia-magyar, illetve angol, német, francia nyelv és irodalom) megszüntetése a teológia kar számára majdhogynem végzetes következményeket vont maga után. A 2005-2006. egyetemi évtől Bolognarendszerben induló hároméves alapképzésben az egyszakos, didaktikus teológia szak mellett második szakként csak az ún. római katolikus szociálteológia szak maradt.11 Ez utóbbi a hajdani római katolikus teológia és szociális munkás szak átnevezett változataként nem bizonyult hosszú életűnek, mert bár a három évre csökkentett keretek között is igyekezett ugyanazt a képzést biztosítani, mint elődje, a szociálteológia megnevezés miatt az ilyen címen végzett hallgatók a segítő szakmában való elhelyezkedési próbálkozások során áthághatatlan akadályokba ütköztek. Részben ez magyarázhatja a 2005-ben felvételt nyert 56 hallgató 29-re való, majdnem ötven százalékos lemorzsolódási arányát is (1. ábra). A 2009-2010. egyetemi évtől kezdődően ez a szakirány ismét visszanyerte a korábbi átfogóbb római katolikus teológia szociális munkás szak megnevezését.12

Lemorzsolódás

Amint az 1. ábrából kitűnik, az egyetemi tanulmányokat megkezdő hallgatók lemorzsolódási aránya viszonylag magas, és az olló szárai a felvételt nyert és a tanulmányokat sikeresen befejező hallgatói létszámok között tovább nyílnak. A vizsgált tíz generáció körében a hallgatók egy kisebb része, 26-an, tehát 5,53 százalék egyéni döntés alapján távozott a teológia karról, míg egy nagyobb részét, 22,12 százalékot kitevő 104 hallgatót a kar az elégtelen eredmények alapján volt kénytelen kizárni soraiból, egy hallgató pedig tanulmányai idején hunyt el.

1. táblázat. A felvételt nyert és végzett hallgatók, valamint a végzettek tartózkodási helyének kimutatása

Felvételiző jelöltek A végzett hallgatók tartózkodási országa
Év Tanulmányi állapot
Felvéve Eltávozott Kizárva Végzett RO H A D B GB AEÁ Más13 Ismeretlen
2000 20 1 3 16 14 1 - - 1 - - - -
2001 41 1 5 35 26 5 - -   - 2 214 -
2002 47 1 6 40 34 3 1 -   -   - 2
2003 45 2 6 3715 31 5 1 -   - - - -
2004 60 5 11 4416 36 - 3 - - - - 217 3
2005 35 5 5 25 17 1 1 1 - 1 - 218 2
2006 41 7 5 29 25 1 - 1 - - - - 2
2007 42 3 11 28 25 1 1 - 1 - - - -
200819 41 - 15 26 23 3 - - - - - - -
2008 56 220 25 29 27 - - 1 - 1 - - -
2009 42 - 13 2921 22 - 2 1 1 - - - 3
Össz. 470 27 105 338 280 20 9 4 3 2 2 6 12

A felvételt nyert hallgatók egyetemi évek alatti lemorzsolódása az évek folyamán egyértelmű növekedő tendenciát mutat (2. ábra). Ebben történelmi csúcsot a 2005-2008-as első Bologna-generáció érte el. A megelőző években az első évfolyamok átlagosan 40-es hallgatói létszámmal indultak, és átlagosan 27-en végeztek. Ehhez képest ekkor kiugróan magas, 56 volt a jelentkezők száma. Miután azonban ilyen sokan jelentkeztek, tanulmányaikat mindössze 29-en, a jelentkezők 51,78 százaléka fejezte be. Egy nagyreményű hallgató - aki időközben meghalt - szintén befejezhette volna tanulmányait, de a végzettek aránya még így is csak 53,57 százalék lett volna.

2. ábra. A teológia karról a tanulmányok idején eltávozott és kizárt hallgatók százalékos arányának alakulása

Elvándorlás

Miközben a lemorzsolódó hallgatók sorsa fölött búslakodunk, annak kifejezetten örülhetünk, hogy a teológia karon végzett hallgatók szülőföldről való elvándorlása nem szignifikáns. Ez talán azzal magyarázható, hogy egyfelől a hallgatók között a család- és szülőföldcentrikus nevelés következtében viszonylag kevés az önkéntes (proaktív) migráns, tehát a migrációs szituáció kialakításában aktívan részt vevő személy,22 másfelől különösen az első évfolyamok esetében rendkívül nagy százalékban el tudtak helyezkedni főként a második, esetenként az első, vagy néha mindkét végzett szakjuk alapján (5. ábra).

Bár a felmérés elkészítésének idején a végzettek 13,6 százaléka tartózkodott külföldön, a végleges letelepedést keresők aránya mindössze 7,98 százalék volt. Nyilván a vándorlás napjainkban inkább időben elhúzódó folyamatnak tekinthető, mivel a végleges elvándorlás és az időszakos külföldön tartózkodás közötti határ bizonytalan,23 és a gyakorlat azt mutatja, hogy az elvileg csupán a tanulmányok idejére külföldre szakadt személyek is gyakran ott maradnak a visszatérés nehézségei, a magasabb képzettségnek nem megfelelő munkahely hiánya vagy a kint remélhető anyagi juttatásoktól messze elmaradó hazai fizetések miatt.

Az elvándorlási hajlandóságot illetően a teológia kar végzett hallgatói minden bizonnyal nem mutatnak ugyan szignifikáns különbséget az erdélyi fiatalok csoportján belül, mégis azt mondhatjuk, hogy a mutatók valamelyest az átlag alatt húzódnak.

Így bár a tíz generáció 338 végzett hallgatójából 46-an, a végzettek 13,6 százaléka távozott külföldre, saját bevallásuk szerint véglegesen mindössze 27-en, tehát a végzettek 7,98 százaléka hagyta el az országot és telepedett le Magyarországon, Ausztriában vagy valamely más államban. A fennmaradó 19 személy, tehát 5,62 százalék a továbbtanulás vagy ideiglenes munkavállalás szándékával került külföldre (3. ábra).

3. ábra. A végzett hallgatók közül külföldre távozottak százalékos aránya

Fájlalhatjuk ugyan, ha valaki a szülőföldje elhagyására kényszerül, vagy ezt választja, azonban nyilván tudjuk, hogy nincs erkölcsi norma, amely megtiltaná, hogy valaki ott keresse a boldogságát, ahol éppen megtalálni véli. Bár érezzük, hogy megoldatlan társadalmi és etikai kérdés, még a szülők iránti szeretet parancsa, a majdani idősödő szülők iránti gondoskodás kötelessége sem olyan norma, ami kényszerítő erővel itt, szülőföldünkön kellene hogy tartson valakit.

A 3. ábra kimutatása a végleg kitelepedettek mellett magába foglalja a tanulmányútra távozottakat is, mert bár ezek némelyike a felmérés elvégzése óta eltelt időben már haza is tért, a tapasztalat azt mutatja, hogy a hosszabb külföldön tartózkodás, az új szocializáció, a hazatéréssel, munkahely keresésével kapcsolatos nehézségek gyakran módosítják a korábbi hazatérésre vonatkozó mégoly biztos szándékot is.

4. ábra. A végleg kitelepedett és az ideiglenesen külföldre távozott végzettek számának alakulása a tíz év alatt

Mégis az ábra alapján megállapítható, hogy a külföldre távozás gyakorlata alapvetően csökkenő tendenciát mutat. Ez azonban minden valószínűség szerint egyebek mellett az egyetem elvégzése óta eltelt idővel is egyenes arányban állhat. Korábbi évfolyamok tagjai közül többen, a később végzett évfolyamok tagjai közül talán egyelőre még kevesebben hagyták el szülőföldjüket.

Ha a véglegesen kitelepedett, illetve a tanulmányok folytatása vagy rövid lejáratú munkavállalás szándékával külföldre távozott végzettek helyzetének alakulását vizsgáljuk, úgy azt tapasztalhatjuk, hogy míg a tanulmányok folytatása, illetve a munkavállalás szándékával külföldre távozók aránya az évek folyamán enyhe növekedést, úgy a végleges kitelepedési szándékkal külföldre vándorlók száma csökkenő tendenciát mutat (4. ábra).

A külföldre távozók fő célországa Magyarország. Ide húszan telepedtek át. Emellett Ausztriába 9, Németországba 4, Belgiumba 3, Angliába és az Amerikai Egyesült Államokba 2-2, Hollandiába, Kanadába, Mexikóba, Norvégiába, Olaszországba, valamint Szlovákiába, a Felvidékre 1-1 végzett távozott.

Csupán a hitoktatóként való elhelyezkedés mutat némiképp folyamatos emelkedő tendenciát.

5. ábra. A végzettek saját szakmában való elhelyezkedési mutatói százalékos arányban kifejezve

 

Szakmai elhelyezkedés

Ami a teológia kar hallgatóinak az elhelyezkedési lehetőségeit illeti, azt kell mondanunk, hogy a szakmában való elhelyezkedés 68,53 százalékos tízéves átlaga jónak mondható. Az első évek virágzása után azonban erős hanyatlás tapasztalható. Az első években ugyanis a kezdő 2000. évet követően, amikor a tanult hivatásban való elhelyezkedési mutató 93,75 százalékos volt, még pár évig 70-80 százalék között tartotta magát, mígnem a fokozatos csökkenéssel a 2009. évre 24,13 százalékra süllyed.

6. ábra. Szakmai elhelyezkedési mutatók százalékos arányai

Nyilván ez a tendencia sok mindennel összefügghet. Egyfelől a kilencvenes években fokozatosan konszolidálódó felsőfokú tömegoktatás azt eredményezte, hogy a nagyszámú végzős generációk kibocsátása következtében a piac fokozatosan feltelt. Másfelől a kettős szakok eltörlése révén a Bologna-rendszer az elhelyezkedési lehetőségeket erősen korlátozta, és így a teológiaoktatásban általános megingást idézett elő.

A számok azt mutatják, hogy a 2002 és 2007 évek közötti kezdeti fellendülés után általános hanyatlás volt tapasztalható. Ez mindenekelőtt a kettős szak eltörlésével függhet össze.

7. ábra. A hitoktatóként elhelyezkedett végzettek számának alakulása a tíz év alatt

A másodszakkal (magyar, illetve angol, német, francia nyelv és irodalom; teológia-történelem; szociális munkás) való elhelyezkedés a 2002. évi 25 főről lineárisan száll alá két főig a 2009. évben. A táblázatban a kettős képzés logikája mentén, másodszakkal való elhelyezkedésként tüntettük fel az idegen nyelveket, valamint történelmet tanítók mellett a szociális munkás szakot is végzett és ez alapján a segítő hivatásban elhelyezkedett hajdani végzetteket.

8. ábra. A teológia mellett másodikként tanult szakkal elhelyezkedett
végzettek számának alakulása a tíz év alatt

Igy, miután a 2005-ben bevezetett Bologna-rendszerben megszűnt a teológiának a pedagógiai szakokkal való párosítási lehetősége, a 2006-2009 között képzést végző hallgatók közül a másodszakkal elhelyezkedők értelemszerűen a segítő szakmában elhelyezkedő teológia szociális munkás szakos végzettek közül kerültek ki.

A két szakkal, tehát kétszakos tanárként való elhelyezkedés arányának alakulása ennél is rosszabb képet mutat, mivel a 2001. évi hétről 2009-re nullára apadt. Ezt is a Bologna-rendszer következtében a teológia mellett korábban tanulható tanári másodszakok megszüntetése magyarázza. Bár itt meg kell jegyeznünk, hogy a 2005-2008 közötti években tanuló első Bologna-generáció számára egy, az egyetem és a teológia kar vezetősége között létrejött belső megegyezés alapján, az egyetem finanszírozta a második szak tandíját, így ezek számára még lehetséges volt a teológia szakkal párhuzamosan a szociális munkás szakon kívül a korábban tanulható tanári szakok, a történelem, valamint magyar, angol, német, francia nyelv és irodalom szakok ingyenes elvégzése is.

9. ábra. A kétszakos tanárként elhelyezkedett végzettek számának alakulása a tíz év alatt

Mindent egybevetve mégis azt kell mondanunk, hogy bár a Bologna-rendszer a kettős tanári szakok eltörlésével igen hátrányosan érintette a teológia kart, és kilátásait erősen korlátozta, az első tíz év statisztikai adatai összességükben mégis egy sikertörténetet tárnak elénk. Ugyanis a végzett hallgatók 68,63 százaléka, abszolút számokban a tanulmányait befejező 338-ból 232 véndiák szorosan értelmezett szakmájában, hitoktatóként, a második szakjával tanárként vagy szociális munkásként, esetleg mindkét tárgyat előadó középiskolai tanárként vagy egyházi alkalmazottként helyezkedett el. A fennmaradó közel 32 százalék sem elveszett ember, hiszen bár 19 véndiáknak, a végzettek 5,62 százalékának munkahelye ismeretlen, 24-en (7,1 százalék) még nem dolgoznak, mert doktorátusi tanulmányokat végeznek, vagy másodegyetemre járnak, 57-en (16,86 százalék) pedig más foglalkozást választottak, de találtak is, mert munkanélkülinek mindössze hat személy, a végzettek 1,77 százaléka mondta magát. Jellemző, hogy ezek közül is kettő van a korábbi 2000-es és 2007-es végzettek között, kettő-kettő pedig a két utolsó mért, a Bologna-rendszerben induló első két végzős évfolyamról került ki.

Azt sem hallgathatjuk el, hogy a hivatásukon, illetve szakmájukon kívüli munkát vállaló véndiákok között megtalálható a magánvállalkozó csakúgy, mint a vendéglátóiparban, a kereskedelemben vagy a nyugati országok „au pair" programjában dolgozó fiatal.

Szakmai előrehaladás

A végzett felmérésben a szakmai előrehaladást is vizsgálat tárgyává tettük. A 2010. év végéig, amikor az adatgyűjtést befejeztük, az első tíz generáció hallgatói közül 24-en voltak beiratkozva doktori tanulmányok végzésére, és három öregdiák a teológia karon egyháztörténelemből, egy pedig a Bécsi Egyetemen germanisztikából már meg is szerezte a doktori fokozatot (10. ábra).

A huszonnyolc jelölt fele-fele arányban tanult, illetve tanul külföldön és itthon, ugyanakkor 17-en teológiából, 11-en más szakból (germanisztika, hungarológia, magyar irodalom, pszichológia, történelem) doktorált vagy doktorál. A doktoranduszok nemi megoszlása: 19 lány és 9 fiú (67,85 százalék lány, 32,14 százalék fiú), majdhogynem százalékra pontosan, mégis mintegy 3 százalékkal a fiúk javára tükrözi a teológia kar alapképzését elvégző hallgatóság nemi összetételi arányát (71,30 százalék lány, 28,69 százalék fiú). Ugyanakkor a teológiai doktori tanulmányokat végző jelöltek esetében ez az arány valamelyest tovább tolódik a fiúk javára, amikor az arány 11 lány szemben 6 fiúval (64,7 százalék lány, 35,29 százalék fiú). A más tárgyból doktorálók esetében, ahol 8 lány áll szemben 3 fiúval, talán a pedagógiában általában tapasztalható női túlsúly okán, a lányok százalékos aránya az alapképzés aránya fölött mintegy másfél százalékkal erősebb: 72,72 százalék lány a 27,27 százalék fiúval szemben.

A 17 teológiai doktori tanulmányokat végző jelölt közül 8 célozta meg az itthoni doktorátust, ezek közül hárman már meg is szerezték. További öt jelölt készül a disszertációja megvédésére. Ugyanakkor kilenc jelölt külföldön, három-három Ausztriában, Németországban és Hollandiában tanul teológiát.

A más tárgyból doktorálók közül egy már a filológia doktora Ausztriában, míg további négy hallgató külföldön (Magyarország, Finnország), hat pedig itthon látogatja a doktori iskolákat. Ha mind a 24 jelölt befejezi a doktori tanulmányait, úgy az alapképzést elvégző hallgatók 8,28 százaléka érné el az egyetemi oktatás legfelső fokát.

10. ábra. Doktorátusi tanulmányokat végző hallgatók

A kezdő generációk idején nagyon kevés magiszteri szak létezett az egyetemen. Teológiából a 2002-2003. egyetemi évben bevezetett másfél éves elmélyítő tanulmányoknak (studii aprofundate) nevezett posztgraduális képzés után csak a 20032004. egyetemi évtől indult el egy mesterképző Patrisztikus teológia címen. A 2004-2005. egyetemi évtől társult ehhez a pasztorálpszichológia szak. Ezt és esetenként más egyetemek, illetve szakok magiszteri kurzusait összesen 129 hajdani hallgatónk, a hallgatók 38,16 százaléka végezte el.

Ugyanakkor az oktatásban dolgozók közül az első 10 évben 141-en véglegesítő, 27-en második fokozati, 9-en pedig I. foko-zati vizsgát is tettek. Ez a folyamat most gyorsul fel, amikor majd a szükséges régiség megszerzésével és a feltételek teljesítésével egyre több tanügyben dolgozó hajdani végzettünk szerzi meg a tanügyben elérhető legmagasabb, I-es fokozatot.

Családi állapot

A felmérés készítésekor a végzett hallgatók házasságkötési és gyermekvállalási hajlandóságát is vizsgálat tárgyává tettük. A családi állapotra vonatkozólag megállapítható, hogy a teológia karnak 2000 és 2009 között - néhány ritka kivételtől eltekintve 1978 és 1988 között született, vagyis 22-32 éves -hallgatója volt. A 338 végzett hallgató közül 146 személy, vagyis a hallgatók 43,19 százaléka kötött házasságot. Ez az adat akkor válik érdekessé, ha összevetjük egy ugyanebben az időszakban 2005-2006 között végzett Erdély-szintű felmérés eredményeivel, amely 1960-1984 között születetteket, vagyis a felvétel idején 20-44 éveseket vizsgált.24

Az összehasonlító táblázat alkalmat ad, hogy rámutassunk egyfelől arra, hogy a teológia kar 22-32 éves végzett hallgatói az erdélyi 20-44 éves átlaghoz képest - figyelembe véve az előbbiek lényegesen fiatalabb átlagéletkorát - igen jó házassági mutatóról tesznek tanúságot, amikor az erdélyi 60,1 százalékos átlaggal szemben 41,12 százalékot mutatnak fel. Csupán az érdekesség kedvéért mutattuk be külön táblázatban a teológia kar első hat generációjának a 27-32 éveseknek a statisztikai adatait. Ezek a jelenlegi 55,32 százalékos házasságkötési átlagukkal feljogosítanak arra a reményre, hogy korban előre haladva messze felülmúlják majd az erdélyi átlagot.

A szakirodalom azon megállapítását, miszerint a házasságkötés-kori életkor a későbbi válás egy fontos előrejelzője lehet, a viszonylag fiatalon kötött házasságok sajnálatos eredménye visszaigazolta. Így a 146 házasságkötésből 7 személy házassága bomlott fel, tehát a házasságot kötött személyek 4,79 százaléka elvált. Amúgy mivel a négy válásba torkollt házasság esetén három pár mindkét tagja a teológiát végzett hallgatók közül került ki, a 143 megkötött házasságból tulajdonképpen csak négy, az összes házasság 2,79 százaléka végződött válással.

A megkötött házasságokból összesen 146 gyerek született. A kutatás lezárásának időpontjáig öt családban született három gyerek, 33 családban kettő és 65 családban egy-egy gyerek.

Összefoglalás: ösztöndíjban és kollégiumban az igazság

Tanulmányunk célja az volt, hogy a Babe§-Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban alapított Római Katolikus Teológia Kar 2000 és 2009 között tanulmányait befejező első tíz végzős generációjának a helyzetét bemutatva bepillantást nyújtsunk az erdélyi laikus teológus, illetve hitoktatóképzés alakulásába. A legfontosabb szempont annak vizsgálata volt, hogy kifizetődő-e, illetve megéri-e ma Erdélyben teológiát vagy teológiát is tanulni. A vizsgált periódus megmutatta, hogy a teológiai oktatás a 2000-2004 közötti években élte az első tizenöt éves történetének fénykorát. Ezt követően 25-29-es létszámmal stagnáló végzős évfolyamok mellett, szignifikáns módon indult növekedésnek a karról a tanulmányok idején eltávozó és kizárt, tehát „pályát módosító" hallgatók százalékos aránya.

A külföldre való elvándorlási hajlandóságot illetően a teológia kar végzett hallgatói minden bizonnyal nem mutatnak jelentős különbséget az erdélyi fiatalok csoportján belül, de a mutatók csökkenő elvándorlási tendenciát mutatnak. Ez az eredmény akkor válik különösen érdekessé, ha a végleg kitelepedett és az ideiglenesen - a továbbtanulás vagy átmeneti munkavállalás szándékával - külföldre távozott végzettek számának alakulását vizsgáljuk. Ebben az összefüggésben azt látjuk, hogy a tendencia nyilvánvalóan abba az irányba mutat, hogy a végleg kitelepedettek száma szignifikánsan csökken, míg a továbbtanulás vagy átmeneti munkavállalás szándékával kitelepedők száma enyhén növekszik. Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a hosszabb külföldön tartózkodás, az új szocializáció, a hazatéréssel, munkahely keresésével kapcsolatos nehézségek gyakran módosítják a korábbi hazatérésre vonatkozó mégoly biztos szándékot is.

A választott hivatásban való elhelyezkedés 68,63 százalékos tízéves átlaga kiválónak mondható, ha nem mutatna majdhogynem exponenciálisan csökkenő tendenciát. A tízéves átlag ugyanis 2000-ben 93,75 százalékról indulva a 10. évben 2009-ben 24,13 százalékra csökkent. Bár a mindössze 16,86 százalékos hitoktatóként való elhelyezkedés lehetősége lineáris növekedést mutat, a másodszakkal és a két szakkal való elhelyezkedés lehetőségének csökkenése hosszú távon hátrányosan érintheti a teológiai tanulmányok megítélését.

A szakmai előrehaladás nagyon jónak mondható. Amellett, hogy a hallgatók 8,28 százaléka doktori tanulmányokat végzett vagy végez, 38,16 százaléka végzett magiszteri tanulmányokat, 141-en véglegesítő vizsgát, ezek közül 27-en második fokozati vizsgát tettek, 9-en pedig már az I. fokozatot is megszerezték.

Ami a hallgatók családi állapotát illeti, 43,19 százalékot kitevő 146 néhai hallgató házasságot kötött, és a házasságokban 146 gyerek született.

Mindent összevetve azt kell mondanunk, hogy az erdélyi laikus teológusképzésben az átlagmutatók nem rosszak, és hallgatóink helyzete minden bizonnyal a más egyetemi szakot végzett hallgatókkal való összehasonlításban sem marad alul. A felmérésből kitűnő általános tendenciákat tekintve azonban a kizárólag egyszakos teológiai képzés ajánlása nehezen képviselhető. Éppen ezért mind a teológia kar intézménye, mind pedig a hallgatók javát tartva szem előtt, a kilátástalanság, illetve a vázolt etikai zsákutca elkerülése érdekében, a teológia kar tanári közössége a teológia kar háttérintézményeként működő Didache Alapítvány segítségével megoldásokat keres. A teológia mellett vállalandó bármilyen másodszak ajánlása és annak az ösztöndíjjal való támogatása tűnik a legviábilisabb megoldásnak. Mivel a törvényes keret a Bologna-rendszerben - legalábbis pillanatnyilag - nem teszi lehetővé a kettős szak fenntartását, úgy a két szak külön vállalása lehet a megoldás. Ez egyfelől - bár nyilván megterhelő lehet a hallgatók számára - lehetőséget ad egy időben két szak végzésére. Másfelől azon diákoknak, akik anyagi megfontolásból a továbbtanulás lehetőségéről le kellene hogy mondjanak, lehetőséget ad a teológiai képzés mellett bármilyen másodszak elvégzésére. Bár a törvények nem teszik lehetővé, hogy egy román állampolgár két szakot végezzen költségtérítéses, azaz úgynevezett ingyenes helyen, azonban ha egy hallgató felvételt nyer bármely teológia szak (didaktikus teológia; teológia szociális munkás; vallástudomány) költségtérítéses helyére, és beiratkozik a Babe§-Bolyai Tudományegyetem bármely más szakán fizetéses helyre, a teológia kar háttérintézményeként működő Didache Alapítvány ösztöndíjjal támogatja tanulmányait. A magánösztöndíjnak nevezett tandíj segítségével végezhető kettős képzés gyakorlatát a Teológia Kar a 2008-2009. egyetemi évtől kezdődően indította a Kovács Sándor kanonok-főesperes vezette kolozsvári Szent Mihály plébánia által a teológia kar kari tanácsának kérésére felajánlott tíz ösztöndíj segítségével. Ezek az ösztöndíjak az első generációs hallgatók tanulmányai befejezése után is tovább élnek. Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány évszázados gyakorlatának megfelelően szintén a „teológiailag is képzett keresztény értelmiség kiművelése érdekében, ösztöndíjakkal igyekszik motiválni a hallgatókat, hogy a teológia mellett más szakot is felvéve kettős képzésben vegyenek részt".25 Így a 2009-2010. egyetemi évtől öt, majd tíz, tizenöt, a 2012-2013. egyetemi évtől húsz ösztöndíjjal támogatja a programot.26 Hasonló formában, évi öt-hat ösztöndíjjal a szatmári püspökség a szatmári egyházmegyés diákok második egyetemének költségeit téríti, illetve támogatja. Személyes kapcsolatok révén további bel- és külföldi támogatások érkeznek: a linzi egyházmegye négy, a freiburgi főegyházmegyéből a reinfeldeni plébánia egy ösztöndíjat finanszíroz. A baseli egyházmegye segédpüspöke, Martin Gachter, az Autonet szatmári cég egyik társtulajdonosa, Lieb Mihály és Vízi Zakariás kolozsvári plébános korábban szintén finanszíroztak egy-egy ösztöndíjat. Így mára már évi 40-45 hallgató élvez ilyen jellegű támogatást.

Családi állapot Erdély 20—14 évesek Teológia 22-32 évesek Teológia 27-32 évesek
szám % szám % szám %
Nőtlen, hajadon 784 33.6 192 56.8 81 41.11
Házas 1401 60.1 139 41.12 109 55,32
Özvegy 30 1.3 0 0 0 0
Elvált 114 4.89 7 2.07 7 3.55
Összesen 2329 100.0 338 100,0 197 100,0

2. táblázat. Családi állapot: a kérdezéskor 20-44 évesek, Erdély 2005-2006; a kérdezéskor 22-32 évesek, teológia, 2010; a kérdezéskor 27-32 évesek, teológia, 2010.

A magánösztöndíj mellett a teológia kar az Erdélyi Római Katolikus Státus hatékony segítségére támaszkodva bentlakásról is gondoskodik minden ezt igénylő diákja számára, így könnyítve a Kolozsváron tanuló diákok szüleinek anyagi terhein. Ugyanakkor a szatmári egyházmegye a tanulmányi eredmények, a magatartás és a közösségépítésben kifejtett tevékenység értékeléseként évfolyamonként két, úgynevezett Pax tanulmányi és szociális ösztöndíjjal támogatja hallgatóit.27 Végül a hallgatók jogosultak az egyetem által biztosított érdem-, tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjak megpályázására.

A jövő katolikus értelmiségije tehát miközben gyógytornát, jogot, közgazdaságtant, pedagógiát, politológiát, pszichológiát, szociológiát, történelmet, újságírást, különböző nyelvtanári, reál vagy bármi más szakot végez, alkalma van nem csupán ilyen szakmai, hanem ezzel párhuzamosan teológiai ismeretek és spirituális értékek elsajátítására is. Így a tudományt és lelkiséget integráló fejlődés lehetőségének felajánlása a teológia kar számára olyan befektetés, amely által elérheti deklarált céljának megvalósulását, hogy végzettei megtanulják a teremtett világ rendjét, s kikerülve az egyetem padjaiból tudják, hogy velük van Isten életük minden pillanatában, és így „értelmiségiként választ tudnak adni a mai ember egzisztenciális kérdéseire, a keresztény értékeket képviselik a társadalomban, és hozzájárulnak azok megvalósításához".28

A hitoktató, illetve laikus teológus képzés célja vélhetően a vázoltakon túl is újragondolandó. Ha a világi krisztushívők szerepével kapcsolatos teológiai megfontolások kényszerítően még nem is indítanak erre, az erdélyi egyházmegyékben is fokozatosan megjelenő paphiány kontextusa mindenképpen felveti a képzett laikus teológusok lelkipásztori munkába való meghívásának kérdését. Kívánatosnak látszik, hogy ne a körülmények kényszerítsék ránk, mint hajdan a paphelyettes, ún. licenciátus intézményét,29 hanem még amíg lehet, mi igyekezzünk alakítani a körülményeket, és Isten Lelke által vezérelve keressük szent fölségének akaratát egyéni és közösségi életünkben egyaránt.

 

Jegyzetek

1 Vö. Becker, Patrick-Gerold, Thomas (Hrsg.), Die Theologie an der Universität. Eine Standortbestimmung, Münster, 2005, 3.

2 A bécsi Fessel Közvélemény-kutató Intézet által 2008 őszén végzett felmérés eredménye szerint Lengyelország és Moldávia előtt Romániában mondja magát vallásosnak a legtöbb ember. Vö. Csökkent a hívők aránya Magyarországon. http://www.origo.hu/itthon/20081008-csokkent-a-vallasosak-aranya-magyarorszagon.html (Letöltés ideje: 2012. október 30.). Vö. még Gereben Ferenc-Tomka Miklós, Vallásosság és nemzettudat. Vizsgálódások Erdélyben, Budapest, 2000.

3 A teológiaoktatás korlátozására az ún. számkorlátozás vagy numerus clausus a nyolcvanas évek elejétől volt gyakorlatban Romániában. A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán dr. Jakab Antal püspök a kultuszügyosztály nyomására 1982 októberében a felvételit követően volt kénytelen néhány hallgatót eltávolíttatni és a következő évtől a felvételik idején a számkorlátozást szem előtt tartani. Vö. Marton József: Imádkozzunk főpapjainkért. Vasárnap, 2010. március 14., 1. l.

4 A tudományelméleti kutatások némely képviselője úgy véli, hogy a teológia esetében nem csupán a tartalmat, hanem a gondolkodásmódot és az alkalmazott módszereket is a valláshoz vagy felekezethez való tartozás határozza meg. Így a teológiának ilyen jellegű kötöttsége okán vitatják annak tudományosságát, és egyszersmind kritizálják a teológia karok állami egyetemeken való jelenlétének létjogosultságát. Scherer, Thorsten, Ein Bild von Welt. Glaube zwischen Physik und Metaphysik, Norderstedt, 2009, 305. Vö. még: Weth, Rudolf-Gestrich, Christof-Lüder Solte, Ernst, Theologie an staatlichen Universitäten? Stuttgart-Berlin-Köln-Mainz, 1972; Rotermann, Stefanie, Wozu (noch) Theologie an Universitäten? Münster, 2001; Becker, Patrick-Gerold, Thomas (Hrsg.), Die Theologie an der Universität. Eine Standortbestimmung, Münster, 2005.

5 Gyulafehérvári Érseki és Székeskáptalani Levéltár (a továbbiakban GYÉKL) - 2624. d. 19. cs. 596/1996. - A Babef-Bolyai Tudományegyetem és a Gyulafehérvári Érsekség által Kolozsváron 1996. július 10-én megkötött egyezmény a Római Katolikus Teológia Kar létrehozásáról.

6 Vö. GYÉKL - 2624. d. 19. cs. 596/1996. - Jegyzőkönyv a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola tanári karának 1996. április 30-án a hittanárképző tagozat szervezésével kapcsolatos rendkívüli konferenciájáról.

7 Vö. GYÉKL - 2624. d. 19. cs. 596/1996. - A Babef-Bolyai Tudományegyetem 5797/1996. július 2-i átirata a Tanügyminisztériumba.

8 Vö. GYÉKL - 2624. d. 19. cs. 596/1996. - A Tanügyminisztériumnak a Babef-Bolyai Tudományegyetem Rektorátusához intézett 6700/1996. július 30-i átirata.

9 A 1996 és 2006 között felvételiző tizenegy generációból azáltal lett tíz végzős generáció, hogy a 2006-2007. egyetemi évtől bevezetett Bologna-rendszer következtében 2008-ban egyszerre két évfolyam, a 2004-2005. egyetemi tanévben négy évre és a rákövetkező egyetemi tanévben három évre felvételt nyert évfolyam végzősei is ballagtak.

10 A Bologna-rendszer nevét az Európa oktatási minisztereinek egységes Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának céljával aláírt ún. Bolognai Nyilatkozatáról kapta, amelyet 1999. június 19-én huszonkilenc európai ország (mára további tizenhét ország csatlakozott) felsőoktatásért felelős minisztere írt alá az olaszországi Bologna városában. A tanügyi rendszer megújításának három sarkalatos pontja az oktatási intézmények átjárhatósága, a hallgatók és tanárok mobilitása, illetve a felsőoktatás tömegessé tétele volt. A rendszer kritikájához lásd: Laczkovich Miklós, Bologna és a tanárképzés. http://www.cs.elte.hu/~laczk/bol.pdf. (Letöltés ideje: 2012. október 30.).

11 Bár az akkreditált vagy ideiglenesen jóváhagyott felsőoktatási intézményekről és szakokról szóló, 2005. augusztus 11 -én kiadott 916. számú kormányrendelet még csak a pasztorális és didaktikus teológia szakokat tartalmazza, az ezt követő évek vonatkozó kormányrendeletei már a fent említett szakok mellett a szakrális művészet és a felekezetek szerint megszervezhető ún. szociálteológia szakokat is magukba foglalják. Vö. Hotărâre de Guvern nr. 916/11.08.2005. MO 766/2005. augusztus 23.; Hotărâre de Guvern nr. 1175/6.09.2006. MO 769/2006. szeptember 11.; Hotărâre de Guvern nr. 676/28.06.2007. In: MO 481/2007. július 18.; Hotărâre de Guvern nr. 635/11.07.2008. MO 467/2008. július 24.

12 Vö. Hotărârea Guvernului nr. 749/24.07.2009. In: MO 465/2009. július 6.

13 Más országok: Hollandia, Kanada, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Szlovákia.

14 Kanada, illetve Olaszország.

15 Egy személy licenciátus nélkül fejezte be tanulmányait.

16 Egy személy licenciátus nélkül fejezte be tanulmányait.

17 Hollandia, illetve Mexikó.

18 Norvégia, illetve Szlovákia.

19 A 2008. évben a Bologna-rendszer bevezetése okán egy évben két évfolyam végzett. Ez a kisebb létszámú a négy évet végzett évfolyam.

20 Egy hallgató a tanulmányai idején betegségben elhunyt.

21 Négyen licenciátus nélkül fejezték be tanulmányaikat.

22 Vö. Gödri Irén - Kiss Tamás, Migrációs hajlandóság, tervek és attitűdök az erdélyi magyarok körében. In: Spéder Zsolt (szerk.), Párhuzamok. Anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón, Budapest, 2009/2, 183-215, itt 185. http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Kutjelek/Kutjel86_honlapra.pdf. (Letöltés ideje: 2012. október 30.).

23 Vö. Gödri-Kiss, 186.

24 Vö. Földházi Erzsébet, Az első házasság felbomlása. Válás Magyarországon és az erdélyi magyarok körében. In: Spéder, i. m. 133-149., itt 136.

25 Erdélyi Római Katolikus Státus Levéltára (a továbbiakban: ERKSL) 170/2009, 2009. évi iratcsomó: Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány 2009. szeptember 12-én tartott második rendes közgyűlésének jegyzőkönyve.

26 Vö. ERKSL 2010-2012. évi iratcsomók: Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány 2010. április 24-én, 2011. március 26-án, 2012. szeptember 15-én tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei.

27 Vö. A Szatmári Egyházmegyés kolozsvári teológiahallgatók közösségének működési alapjai. http://www.szatmariegyhazmegye.ro/index.php?mid=423&tid=16. (Letöltés ideje: 2012. október 30.)

28 Vö. 29. lábjegyzet.

29 A licenciátusok azok az átlagnál valamelyest műveltebb világi férfiak voltak, akik a 17. századi paphiány idején - ideiglenes megbízás alapján - magukra vállalták az egyszerűbb papi feladatok elvégzését, így a katekézist, valamint kiszolgáltatták a keresztség és a házasság szentségét. Vö. Sávai János, A csíksomlyói és a kantai iskola története, Szeged 1997, 130.; 141.; 172-173.; 270.

 

Keresés a Katholikos oldalain