Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Könyv
tIZENHÉT PROTESTÁNS TEOLÓGUS,
NÉGY KLASSZIKUS TEOLÓGIAI TÉMAKÖR

 

Ha ismerhetnénk teljes egészében a világtörténelmet, kezdeteitől mostanáig, minden korból kiemelhetnénk néhány személyt, aki a transzcendens hatalom bűvöletében teológiát művel - barlangrajzot készített, a csillagokból próbálta kitalálni, mit akar a transzcendens, vagy felismerve egy-egy isteni jelet, rájött, létezik egyetlen valaki, aki van. Nyilván az isteni világról koronként más és más elméletek születtek, a monoteista jahvizmus, majd kereszténység pedig szintén kidolgozta a maga rendszerét. Manapság vannak olyanok, akik a teológia művelését leszűkítik a pasztorális gyakorlatra vagy lelkipásztori privilégiumnak tekintik, és emellett nem értik, a tudomány (történelem, irodalom, természettudományok stb.) hogyan férhet össze az imával és a vallásos élettel - hogyan és miért lehet tudomány a teológia. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet megjelentetett 2010-ben egy kiadványt (Studia Doctorum Theologiae Protestantis. A kolozsvári Protestáns Teológiai kutatóintézetének kötetei, 2010/I., szerk. Adorjáni Zoltán), mely az Erdélyben jelen lévő három nagy, magyar protestáns felekezethez tartozó, a református, az evangélikus és az unitárius teológiai tanárok, illetve teológiát művelők írásait tartalmazza. A Studia Doctorum Theologiae Protestantis útra indításának céljáról így vall az olvasók köszöntésében Rezi Elek: „Célunk az, hogy legalább egy olyan tanulmánykötetet jelentessünk meg, amely tükrözi az erdélyi protestáns teológia tudományos kutatásainak gyümölcseit. Törekvésünk azonban nem tudományos öncélúságból fakad, hanem az egyház iránti elkötelezettségből, hogy ezzel is hozzájáruljunk az egyház evangéliumi megújulásához, és érvényre juttassuk világunkban a keresztyén értékrendet." Emellett pedig egyfajta választ is kínál az előbb feszegetett kérdésre - teológia és tudomány.

Négy klasszikus teológiai témakörben -Theologia Biblica, Theologia Practica, Theologia Systematica és Historia Ecclesiae - tizenhét szerző írását olvashatjuk. A szentírástudomány témaköréből igen érdekes és adott esetben megosztó kérdéssel ismerkedhetnek meg: ki a Tóra szerzője, és a tüzetesen összehasonlított vonatkozó bibliakritika és a biblikus teológia szemléletét bemutatva azt is megérti az olvasó, miért lehetséges, hogy a kérdés tárgyalói között nem ritkán feszültségek, heves viták törnek ki (Molnár János). Szó esik még az egyik zsidó kegyességi irányzatról, az egyiptomi therapeuták közösségéről és a női tagság, illetve a szüzesség kérdéséről (Adorjáni Zoltán), az Újszövetség iratai közül a Kol 2,6-23 részeinek biblikus áttekintéséről (Geréb Zsolt). A gyakorlati teológiának szentelt fejezetben olvashatnak a gyakorlati teológia, a teória és a praxis kapcsolatának leíró és előíró jellegéről (Kelemen Attila), a német evangélikus egyház perikóparendje és a római katolikus olvasmányrend alapján áttekintett egyházi év olvasmányrendjéről (Benkő Timea). A rendszeres teológia iránt érdeklődők a nicea-konstantinápolyi hitvallás dogmatörténeti hátterének részletes ismertetését (Pásztori-Kupán István), illetve a teológia és a természettudomány viszonyának időszerű modelljét (Rezi Elek) ismerhetik meg. Az egyháztörténelem kedvelői olvashatnak Kálvin levelezéséről a 16. század harmincas és negyvenes éveinek fordulójáról (Buzogány Dezső), a 16-18. századi erdélyi unitárius intézményrendszerről (Kovács Sándor).

Ha a világtörténelmet teljes egészében ismerhetnénk, kezdeteitől mostanáig, minden korból kiemelhetnénk néhány személyt, aki a transzcendens hatalom bűvöletében teológiát művel... A Studia Doctorum Theologiae Protes-tantis megkönnyíti a dolgunkat, hogy a mai Erdélyben élő és alkotó egyének kutatásaival megismerkedhessünk.

Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár2010

Dénes Gabriella

Keresés a Katholikos oldalain