Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Könyv
a RENESZÁNSZ KOLOZSVÁR

 

A magyar nyelvterületen 2008 a reneszánsz éve volt. Remek alkalomnak ígérkezett, hogy számba vegyük azt a hatalmas kulturális, építészeti, valamint történelmi hagyatékot, melyet e kor testált ránk. Erdélyben alig akad olyan település, ahol egy öreg kúria, sekrestyeajtó vagy egyéb tárgyi emlék ne őrizné a reneszánsz hajdani térhódítását. Ha gócpontokat szeretnénk keresni, elsők közt említhetnénk Kolozsvár városát. Ennek az epicentrumnak kulturális, építészeti emlékeit szeretné számba venni a Kolozsvár Társaság gondozásában megjelent, A reneszánsz Kolozsvár című könyv. A kötet részben korábban más helyen megjelent tanulmányokat válogat egy helyre (összeállította: Kovács András, szerkesztette: Kovács Kiss Gyöngy). Az igényes és szép kötet olyan tanulmányokat fűz egybe, amelyek a reneszánsz város arculatát, nyüzsgő életét, valamint jeles személyeinek életútját kíséri figyelemmel. A könyv utazásra hívja olvasóját, amelynek során megismerteti az építészeti emlékek egy részét, majd ízelítőt ad a város szellemtörténeti múltjából is. Így jutunk el a város erődítményrendszerétől a kor jeles humanista, illetve reformátor személyeinek munkásságához.

A középkori városok védelmét az erős várfalak biztosították. Kolozsvár történelme során több erődítményrendszerrel rendelkezett, kezdve az Óvárral, Újvárral, az 1713-1723 közt épült Fellegvárt is ide számolva. Kialakulásukról és fejlődésükről Mihály Melinda Kolozsvár erődítményei című tanulmánya ad eligazítást. Részletesen ismerteti építésük körülményeit, valamint stílusjegyeiket a fennmaradt tárgyi leletek alapján. Sajnos mára már csak töredékei láthatóak a hajdan volt kolozsvári városfalaknak az újkori város kiépülésének következtében.

A városfalakhoz hasonlóan a középkori városok ismertetőjegye a különféle egyházi építmények. Kolozsvár esetében ilyen emblematikus építmény a Szent Mihály-plébániatemplom, amely mellett a reneszánsz városképet meghatározó arculatot adtak a domonkos (jelenlegi ferences) és a ferences kolostorok (jelenlegi Farkas utcai református templom) is. Papp Szilárd Egyházi építkezés Kolozsváron a 15. század második felében című tanulmánya foglalkozik bővebben a kérdéskörrel. Új megközelítésben mutatja be a hasonlóságokat (Schleunig-kápolna és a domonkos kolostor káptalanterme, a Szent Mihály- és a Farkas utcai templom nyugati kapuja), amelyek arra utalnak, hogy helyi mesterek munkásságát dicsérik ezek az építmények.

A rendfenntartást, valamint az adók és illetékek begyűjtését fertályok szerint szervezték meg, ez derül ki Kiss András Kolozsvár településrendszere a 16. században: fertályok és tízesek című tanulmányából. A város szerkezete több fertályra volt felosztva, mint például az Óvár, Magyar utca, Közép utca, Farkas utca és Monostori út, hogy csak párat említsünk. A fertályoknak nemcsak a területfelosztásban volt szerepük, hanem a rendfenntartásban, az adóbehajtásban, a közmunka megszervezésében, a tűzoltásban és nem utolsósorban a városvédelemben is.

Kolozsvárról az emberek nagy többségének Mátyás király jut eszébe. Szülőháza a turistaútvonalak kihagyhatatlan pontja. Viszont gyakran felmerül a kérdés, hogy valóban azonos-e a ház azzal a hellyel, ahol nagy királyunk született. Ennek kiderítésére vállalkozik, valamint a házzal járó kiváltságok történetébe Kovács Kiss Gyöngy Hagyomány vagy történelmi tény? - Mátyás király szülőháza és adómentességet biztosító kiváltságlevele című tanulmánya nyújt betekintést. Érdekes okfejtő és tényfeltáró tanulmány ez arra vonatkozóan, hogyan került eredeti tulajdonosától (Veres Antal) a kincses város tulajdonába az épület. Ugyanakkor a király által a házra adott kiváltságokat is ismerteti.

Erdélyben is kialakult egy adott építőművészeti iskola. Ennek nyomaira világít rá Kovács Klára Egy összefüggő reneszánsz feliratcsoport a 16. századi Erdélyben című munkája. Érdekesen mutatja be a korban tevékenykedő építőmesterek hatását Kolozsváron és környékén. Bemutatja a feliratok és díszítőmotívumok közti hasonlóságokat a Kolozsvár, Szamosújvár, valamint az ágotakövesdi szentségtartó közt. Hasonló tematikában forog Kovács András, aki a Bocskai István fejedelem szülőházánál található emléktábla történetére világít rá: Szülőház az erdélyi régiségben - A kolozsvári Bocskai István-emléktábla (1606). Az emléktábla nyomait kutatva kapcsolatot mutat ki Erdély és külföld közt - XII. Lajos francia király blois-i szülőháza a példa, amit a kolozsvári épület követett.

A könyv az építészeti hagyatékon kívül elénk tár olyan vonatkozásokat is, amelyek az adott kor hangulatához visznek közel bennünket. Ilyen munka Jakó Zsigmondé: Az otthon és művészete a 16-17. századi Kolozsváron - szempontok a reneszánsz kori művelődésünk kutatásához. Írásában a nemrég elhunyt nagy tudású szerző betekintést enged a 16-17. századi város lakberendezéseinek fényűző gazdagságába. A berendezési tárgyak különösképpen utalnak a külfölddel folytatott élénk kereskedelemre, hiszen a fennmaradt emlékek arról tanúskodtak, hogy Erdély-szinten központi szereppel bírt Kolozsvár az áruforgalomban. Ugyancsak a kultúra központiságára utal olyan nagy mérvű humanisták és reformátorok kolozsvári jelenléte, mint Wolphard Adorján, Heltai Gáspár vagy Dávid Ferenc. Kiemelkedő Wolphard munkássága, aki gyulafehérvári vikárius volt. Az ő humanista világszemléletének emlékoszlopa az általa gyűjtött könyvtár. Ennek keletkezésére, illetve a tulajdonos személyiségére mutat rá Jakó Klára A Wolphard-Kakas könyvtár című tanulmánya. A kolozsvári oktatás fontos lépése ez, hiszen Wolphard halála után Kakas István is gyarapította a gyűjteményt, majd a jezsuiták örökölték és adták tovább az utókor számára.

Vekov Károly a kor kiemelkedő espereseinek életével és munkásságával foglalkozik A kolozsvári egyháziak humanista törekvései című tanulmányában.

Jelentős esperesek voltak ebben a korban a már említett Wolphard Adorján, Sleynig/ Slewnig Gergely, valamint Megyericsei János. Ők támogatták nemcsak a város fejlődését, a reneszánsz építkezést (Wol-phard-Kakas ház a főtéren), hanem szerves részét képezték az akkori kulturális életnek, mintegy előképei, előhírnökei voltak a reformációnak. A reformáció szerves része a kincses város és Erdély történelmének. A kiemelkedő humanistákon túl nagy nevű reformátorok is tevékenykedtek a városban: Heltai Gáspár, valamint az unitárius egyház megalapítója, Dávid Ferenc. Ez utóbbi életútjával, a városban kifejtett munkásságával és nem utolsósorban az antitrinitarizmus és antiadoratizmus vádakkal való elítélésével foglalkozik Balázs Mihály írása Dávid Ferenc életútja címmel.

Kolozsvárt igazi kincses várossá méltán híres iskolái tették, ahogy ezt Sipos Gábor Kolozsvári iskolák a 16. században című tanulmányában magyarázza. Kifejti, hogy a városban már nagyon rég folyt oktatás: plébániai oktatás, majd a reformáció elterjedése után minden felekezet igyekezett saját iskolát létrehozni és fenntartani. Kikerülhetetlenek ebben a kérdéskörben a jezsuiták, akik jelentősen hozzájárultak a tudományos központ kiépítéséhez.

Városi polgár - vármegyei nemes? Érdekes kérdés merül fel, ha a város törvénykezését nézzük, amely előírta, hogy a nemeseknek nem szabad birtokuk legyen a város területén, ha csak le nem mondanak nemesi előjogairól. Mindez azért történt, hogy a város saját érdekeit megvédhesse - ez derül ki Pakó László Városi polgár - vármegyei nemes? -nemesek ingatlanszerzése Kolozsváron a fejedelemség korában című írásából.

A város utcáin sétálva gyakran nem is gondolunk arra, hogy talpunk alatt, körülöttünk az élő történelem fekszik, nyugszik. Századok pora ropog a talpunk alatt. Az épületek néma tanúi a történelemnek, mindaz, amit köveik megéltek, önmagában történelem, hiszen látták Mátyást, a reformátorokat, valamint a sok, mára már névtelenségbe süllyedt, de egykor fontos embert, akik megfordultak az utcákon, tereken. Némák, de némaságuk nem örök, hiszen szakértő kezek szólásra bírták őket, ahogy e könyv szerzői is tették. Nemcsak építészeti, hanem részletes betekintést kapunk segítségükkel a reneszánsz Kolozsvár mindennapi életébe.

(Kolozsvár Társaság, Kolozsvár 2008) Réti Tamás

 


Keresés a Katholikos oldalain