Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Bakó Csongor-István
aZ EGÉSZSÉGÜGY PATRÓNUSTESTÜLETE

 

The Patron Saints of Health Care

WHO (World Health Organization) began its activity in 1948 as part of UNO (United Nations Organization). WHO is the coordinat-ing international organization in health care. Its headquarters are in the Swiss city of Geneva. According to its founding statement April 7 is the international day of health care. The Catholic Church also has several saints declared patron saints of health care. The author of this article gathers these patron saints and shows who is „responsible" for which specific disease or branch of medicine.

 

1948. április 7-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének (United Nations Organization, UNO) tagszervezeteként és szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), amely a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Felhatalmazását és forrásait döntő mértékben a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetétől (Health Organization, HO) örökölte. Székhelye a svájci Genf városában található. A szervezet alapokmányának érvénybe lépésével az említett napot az egészség(ügy) világnapjává nyilvánították.1

Ezen eseményről való megemlékezés kapcsán statisztikaszerű összefoglaló cikkemben előbb felidézem a római katolikus egyház tanítását a szentek közbenjárásáról, a védőszentek meghatározásáról, majd felsorolom azok neveit -mellékelve patrónusi funkciójukat -, akik az egészségügy égi pártfogását egészében vagy részleteiben, fő- vagy csak „mellékállásban" hivatottak biztosítani. A hagyományos védőszenti szerepek megjelölése azért fontos, mert ezek alapján alakult ki a szentekhez fohászkodás gyakorlata. Ezek a szerepek valóban megtörtént eseményeken alapulnak, például Szent Balázs ma a torok betegségeinek védőszentje, mert egykor megszabadított egy gyermeket egy halszálkától, s így megmentette a fulladástól. Máskor a védőszenti szerep a martírológiai hagyományból nőtt ki. Ilyenek például a lefejezett szentek, akikhez gyakran a fejfájás ellen fohászkodnak, vagy Szent Erasmus, akit a különféle hasi görcsök ellen hívnak segítségül, mivel vértanúként szörnyű halál érte, azaz kibelezték.

Az egyházi tanítóhivatal megkülönbözteti az egyedül Istennek fenntartott imádást (latreia) és a szentek iránt tanúsítható tiszteletet (proszkünészisz, dulia).2 Az utóbbi célja is csak Isten dicsősége lehet, mindamellett megengedett, hogy a szentekhez mint közbenjárókhoz forduljunk (DH 675, 1821, 1824).3 Tehát a szentek tiszteletéhez tartozik az a bizalom is, hogy előttük mint Krisztus testvérei előtt személyes gondjainkat és szükségeinket nyugodtan feltárhatjuk, kérhetjük közbenjárásukat Istennél, minden javak adományozójánál, ismerve mindnyájuk testvéri szolidaritását, akik vele mint fővel Krisztus misztikus testét képezik.4 A II. vatikáni zsinat behatóan foglalkozik a szentséggel és a megszen-telődéssel: mindez a különböző életállapotok és hivatások keretében élt mindennapi életben az Isten és a felebarát iránti szeretet megvalósításával válik valósággá. A zsinat megerősíti a szentek tiszteletének és a hozzájuk való fohászkodásnak a jogosultságát (LG 39-42, 50-51; SC 104, 111).5 A szentek közbenjárása is, amelyhez bátran folyamodhatunk, azt előfeltételezi, hogy Isten valamennyi kegyelme és a hétköznapokban nyújtott segítsége kizárólag tőle származik, ám néhány adományának kiosztását a szentek közbenjáró imádságához kapcsolja, hogy még jobban napvilágra kerüljön az üdvösség közösségi-társas dimenziója.6 A hívők imádsága mindig az Atyához szól, a Fiú által, a Szentlélekben. Krisztus azonban kétszeresen is kapcsolódik hozzánk. Az egyház fejeként ő minden kegyelem forrása, és ő közvetíti az általa ösztönzött imádságunkat az Atya felé. Krisztus azonban személyében is jelen van az egyházban, az ő testében. Az egyház tagjainak valamennyi egymás iránti jó cselekedete Krisztus proegzisz-tenciáját juttatja kifejezésre. Az egymásért való imádság a hitben és a szeretetben való közösséget fejezi ki. Azáltal tehát, hogy a hívők segítségül hívják az üdvözült szenteket, belehelyezkednek az egyház imádságos közösségébe, amely a feltámadt Úrban áttöri a halált, hogy az egyes hívő Krisztusban, Krisztussal és Krisztus által Krisztus testének tagjává váljék, és ezáltal eljusson az Atyához, s hogy azzal az engedelmességgel, melyet Krisztusban felismertünk, mindnyájan teljesen megnyíljunk az ő akaratának, amely a mi üdvösségünk. A szentek keresztény tisztelete ezért az egyházi eszkatológia egyik központi mozzanata (LG 7).7

A szentek sokfélesége keresztény voltunk palettájának színességét mutatja a vértanúktól kezdve a legnagyobb rej-tettségben segítőig, a remetétől a családapáig, a paptól és szerzetestől a legpro-fánabb hivatású szentig. A szentek tisztelete során az ember rokonságot fedezhet föl egyik vagy másik szenttel, aki bátoríthat hivatásunk teljesítésében. Nem szolgai követésről van szó, hanem akkor tiszteljük őket igazán, ha lelkesítésükre, közbenjárásukra hivatásunkat, illetve küldetésünket teremtő spiritualitással végezzük, kellő alázattal fogadjuk és követjük Isten akaratát életünkben, „amíg mindnyájan el nem jutunk a hitben és Isten Fia megismerésében az egységre és meglett emberré nem leszünk elérve a krisztusi teljességet" (Ef 4,13).8

A védőszentek (lat. patronus) olyan égi pártfogók, akikhez valamely vallási, gazdasági, szociális szándék támogatásáért fordulunk. Tevékenységük minden esetben az erkölcsi-vallási érzés mélyítésével van összefüggésben. A közbenjárás kegyelme mindig feltételezi a mi közreműködésünket, akaratunkat is.9

Konkretizálva a definíciót, a katolikus egyház szentjei közül azok minősülnek patrónusoknak, akik a vallásos hit szerint egyrészt meghatározott betegségek, járványok, természeti csapások stb. ellen nyújtanak védelmet, másrészt bizonyos tevékenységekre, foglalkozásokra nézve fejtenek ki általános jótékony hatást. Védőszentjeink kultusza nagyrészt ókeresztény és középkori hagyományokon alapul.10

Legszűkebb és legpontosabb értelemben a védőszent egyházunkban neve annak a szentnek:

- akit egy nép, egyháztartomány (egyházmegye), lakóhely vagy jogi személy égi oltalmazónak választ és a Szentszék jóváhagy.11 Az egyes országok, területek, intézmények, jelenségek, szakmák védőszentjeit a hívek választják, az oltárra emelt (kanonizált) szentek közül, a püspök és a papság beleegyezésével, és a választást az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció erősíti meg. Változtatás csak az apostoli Szentszék engedélyével történhet. Ünnepe elsőrangú és nyolcaddal (oktáv) bír.

- akinek tiszteletére templomot vagy kolostort alapítottak, aki ezáltal egyben névadója is. Ezt általában a létesítmény építése alkalmával vagy annak szentelé-sekor, a püspök által határozzák meg.

- akinek nevét a keresztségben kaptuk, hogy közbenjárónk legyen Istennél.12

Az egyházi meghatározás első pontját tartva szem előtt, a magyar nyelvterületen megjelent aktuális hagiográfiák szerint, következzen az egészségügy védőszentjeinek átfogó listája, abban a sorrendben, amelyben a liturgikus naptár szerint ünnepeljük őket, megemlékezünk róluk.

Január: 13. Poitiers-i Szent Hilarius püspök, egyházatya (*315 k.–†Poitiers, Gallia, 367) ~ kígyómarás esetén hívják segítségül, a nehezen járni tanuló gyermekek védőszentje;13 15. Szent Mór apát (†584) ~ reumás fájdalmak ellen fohászkodnak hozzá, köszvény ellen kérik segítségét, a sánták védőszentje; 17. Remete Szent Antal apát (*Coma, Közép-Egyiptom, 250 k.–†356) ~ orbánc (herpes zoster, ún. „Szent Antal tüze”), bőrkiütések, skorbut, pestis, járványok, kelések, fejfájás esetén hívják segítségül; 20. Szent Sebestyén vértanú (*Milánó, Itália v. Narbonne, Gallia, 3. sz.–†Róma, 288?) ~ járványok (pestis) és hirtelen betegségek esetén hívják segítségül.

Február: 3. Szent Balázs püspök, vértanú (†Szebaszte, Örményország, 307–23 között, 316?) ~ orvosok, torokbetegségek, gégészek védőszentje; 5. Szent Ágota szűz, vértanú (†Catania, Szicília, 251) ~ mellbetegségekkor kérik közbenjárását; 9. Szent Apollónia szűz, vértanú (*Alexandria, 200 k.–†249) ~ fogfájás ellen fohászkodnak hozzá, a fogorvosok védőszentje; 10. Szent Skolasztika szűz, apáca (*Nursia, Itália, 480 k.–†Monte Cassino, Itália, 540 k.) ~ a görcsökben szenvedő gyermekek védőszentje; 14. Szent Bálint római vértanú (†269) ~ hasi fájdalmak ellen fohászkodnak hozzá, az epilepsziások védőszentje; 16. Szent Julianna szűz, vértanú (†Nikomédia, 305) ~ a fertőző betegségek ellen fohászkodnak hozzá, a vajúdó nők védőszentje; 19. Szent Konrád remete (*Piacenza– †Neti, 1351) ~ a sérvbetegek védőszentje; 21. Damjáni Szent Péter remete, bíboros, egyháztanító (*Ravenna, 1007–†Faenza, 1072) ~ fejfájás, depresszió idején hívják segítségül; 23. Szent Polikárp püspök, vértanú (†Szmirna [Izmir] 167) ~ dizentériás (vérhas)14 megbetegedések védőszentje; 25. Szent Géza (Cezárius) orvos, hitvalló (†Naziánz, 369) ~ az orvosok patrónusa, és Szent Valpurga apátnő (*Anglia, 710 k.–†Heidenheim, 776) ~ fekély ellen hívják segítségül; 27. Sevillai Szent Leander püspök (*Cartagena, 549 előtt–†Sevilla, 599) ~ köszvény és reu ma tikus megbetegedések ellen kérik segítségét; 28. Alexandriai betegápoló szentek (260-as évek) ~ a Római Biro dalomban pusztító borzalmas pestisjárvány idején, a vértanúkhoz hasonlóan életüket adták Krisztusért, embertestvéreiket szolgálva.

Március: 1. Vercelli Szent Albin szerzetesapát, püspök, hitvalló (*Vannes, Gallia, 469 k.–†Angers, 550 k.) ~ a vérfertőző házasságok elleni harc kiemelkedő példája, a beteg gyermekek védőszentje; 4. Szent Kázmér herceg (*Krakkó, 1458–†Grodnó, 1484) ~ pestis és megfázásos megbetegedések ellen fohászkodnak hozzá; 7. Szent Felicitas vértanú (*Thuburbo minus, Észak- Afrika–†Karthago, 203) ~ a vajúdó nők védőszentje; 8. Istenes Szent János szerzetes, rendalapító (*Montemór-onovo, 1495–†Granada, 1550) ~ a katolikus kórházak, orvosok, ápolók, betegek (elmebetegek, szívbetegek), gyógyszerészek védőszentje; 9. Római Szent Franciska özvegy, rendalapító (*Róma, 1384–†Róma, 1440) ~ a pestis ellen fohászkodnak hozzá; 15. Szent Longinus katona, vértanú (1. sz.) ~ a szúró fegyverek okozta sérülések ellen fohászkodnak hozzá; 17. Szent Patrik püspök (*Britannia, 385 k.–†Írország, 461 v. 492) ~ veszettség ellen kérik segítségét; 19. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, Jézus Krisztus nevelőatyja, az anyaszentegyház főpártfogója ~ segítségét kérik hirtelen halál és szembetegségek esetén, a haldoklók védőszentje; 28. Szent Cono szerzetes (*Nasó, 1130–1154 között–†1236 ) ~ orr- és fülbetegségek ellen fohászkodnak hozzá.

Április: 2. Paolai Szent Ferenc remete, rendalapító (*Paola, Calabria, 1416–†Plessis-lés-Tours, 1507) ~ segít a pestisben és terméketlen házasságban, továbbá lelki bajok, szomorúság ellen hívják segítségül; 5. Ferreri Szent Vince áldozópap (*Valencia, 1350–†Vannes, Bretagne, 1419) ~ fejfájás és epilepszia ellen fohászkodnak hozzá; 9. Toledói Szent Casilda szűz (11. sz) ~ házastársi terméketlenség és vérzések ellen kérik segítségét; 12. Szent Zénó püspök (*Afrika, 4. sz. eleje–†Verona, 372) ~ azért fohászkodnak hozzá, hogy a kisgyermekek beszélni és járni tudjanak; 13. Szent I. Márton pápa és vértanú (†Cherson, Krím, 654) ~ az orvosok és ápolók patrónusa; 23. Szent György katona, nagyvértanú (*Kappadókia,?–†Lidda, Palesztina, 296–303 között) ~ patrónusukként ismerik a súlyosan sebesültek és a leprások; 25. Szent Márk evangélista, vértanú (†Alexandria közelében, Bucoli, 1. sz.) ~ rühösség ellen fohászkodnak hozzá, a gyógyszerészek patrónusa; 29. Sziénai Szent Katalin szűz, egyháztanító (*Siena, Itália, 1347–†Róma, 1380) ~ oltalmát kérik különösen pestis, féloldali fejfájás, fulladás, hirtelen halál ellen, a jó halálért fohászkodnak hozzá, a betegápolók védőszentje.

Május: 1. Szent Zsigmond király, vértanú (†Gallia, 539) ~ malária ellen fohászkodnak hozzá; 2. Szent Atanáz püspök, egyháztanító, apologéta (*Alexandria, 295/96–†Alexandria, 373) ~ féloldali fejfájás ellen kérik oltalmát; 3. Ifj. Szent Jakab apostol (†Kr. u. 62) ~ a haldoklók szenvedései ellen fohászkodnak hozzá; 5. Hildesheimi Szent Gotthárd püspök (*Reichersdorf, Bajorország, 960 –†Hildesheim, 1038) ~ láz, köszvény, vízkór, gyermekbetegségek, reumatikus megbetegedések, szülési fájdalmak ellen fohászkodnak hozzá, a vajúdó nők védőszentje; 6. Savio Szent Domonkos ifjú, hitvalló (*Riva di Chieri, Piemont, 1842– †Mondonio, 1857) ~ a gyermeket váró nők védőszentje; 7. Beverley Szent János püspök, hitvalló (*Harpham, Anglia– †Beverley, Anglia, 721) ~ a süketek, némák és vakok védőszentje; 8. Szent Acatius vértanú (2. sz.) ~ a haldoklók védőszentje; 10. Szent Jób tudós (Kr. e. 1500 körül, Husz földje, Arábiától északra) ~ a leprások és a hipochonderek (képzelt beteg) hívják segítségül; 13. Szent Szervác püspök, hitvalló (*Kis-Ázsia, 4. sz. eleje–†Maastricht, Németalföld, 383) ~ lábbajok, köszvény, hirtelen halál ellen kérik oltalmát, továbbá termékenység érdekében hívják segítségül tisztelői; 20. Sziénai Szent Bernardin szerzetes (*Massa Marittima, 1380–†Aquila, 1444) ~ megvéd a rekedtségtől, mellbajoktól, vérzésektől; 22. Casciai Szent Rita öz - vegy, szerzetesnő (*Roccaporena, Itália, 1381 k.–†Cascia, 1447) ~ a himlő ellen hívják segítségül, a gyermekre vágyó nők fohászkodnak hozzá; 26. Néri Szent Fülöp pap, rendalapító (*Firenze, Itália, 1515–†Róma, 1595) ~ reumatikus betegségek ellen kérik segítségét.

Június: 2. Szent Erasmus püspök, vértanú (†303 k.) ~ altesti bántalmak ellen segítő szent; 3. Szent Klotild királyné (*Lyon v. Vienne, 470 k.–†Tours, 545) ~ hirtelen halál ellen, láz, gyermekbetegségek, ínszakadás, lábbetegségek esetén hívják segítségül, a sánták védőszentje; 6. Szent Norbert érsek (*Xanten v. Gennep [2000: Hollandia], 1080. k.–†Magdeburg, 1134) ~ a vajúdó nők védőszentje; 8. Szent Medárd püspök (*Vermandois, St-Quentin, Francia ország, 500 k. –†Vermandois, 560) ~ láz, fogfájás ellen kérik oltalmát; 13. Páduai Szent Antal szerzetes, áldozópap, egyháztanító (*Lisszabon, Portugália, 1190 v. 1195– †Arcella, Padova közelében, 1231) ~ láz és pestis ellen véd, a terhes és meddő nők, beteg gyermekek védőszentje; 15. Szent Vitus vértanú (*Szicília, 4. sz.– †305) ~ letargia, mérges állatok harapása és a vitustánc (kórea, lat. chorea Sancti Viti, rendszerint gyermekkorban előforduló szervi idegbaj, amelyet főleg az arcban és a törzsben jelentkező, gyors rángások jellemeznek) ellen fohászkodnak hozzá, az epilepsziások és gyógyszerészek védőszentje; 16. Szent Julitta és Quirikus vértanúk (†Tarzusz, 305) ~ a keleti hagyományok szerint az orvosok égi védnökei; 21. Gonzága Szent Alajos szerzetes kispap, hitvalló (*Castiglione, 1568–†Róma, 1591) ~ járvány (pestis) ellen, szembetegségben szenvedők kérikközbenjárását; 24. Keresztelő Szent János, Jézus előhírnöke (*Ain Karim, Kr. e. 4 k.–†Makerosz vára, Kr. u. 29) ~ segítségül hívják hátgerincbántalmak, sebek, arcbántalmak, izombántalmak, fej fájás, epilepszia, gyermekbetegségek, bőr betegségek, marhavész gyógyítására.

Július: 3. Szent Tamás apostol (*Pa - lesztina, 1. sz.–†India, 67 után) ~ szembetegségek ellen fohászkodnak hozzá, a vakok védőszentje; 4. Szent Ulrik püspök, hitvalló (*Augsburg, 890– †Augsburg, 973) ~ a haldoklók égi védnöke; 6. Szent Kilián püspök, vértanú (*Írország v. Skócia, 644 k.–†Würzburg?, 689) ~ megóv a reumától, a köszvénytől és a szembetegségektől; 11. Nursiai Szent Benedek apát, rendalapító (*Nursia, Umbria, Itália, 480 k.–†Monte Cassino, 547 k.) ~ gyulladás, láz, bőrbetegségek, varázslat, vese-fog-epekő betegségek, mérgezés ellen védő szent; 14. Lellisi Szent Kamill áldozópap (*Bucchianico, Itália, 1550–†Róma, 1614) ~ a kamilliánusok, kórházak, betegek, betegápolók és haldoklók védőszentje; 17. Szent Elek aszkéta, koldus, hitvalló (Edessza, 5. sz.) ~ a haldoklók fohászkodnak hozzá; 22. Szent Mária Magdolna bűnbánó, Jézus követője ~ a gyógyítással foglalkozók (orvosok, gyógyszerészek), a haldoklók, szembetegség, pestis, féreg ellen küzdők, mozgásproblémákkal született gyermekek tekintik védőszentjüknek; 25. Id. Szent Jakab apostol (†Jeruzsálem, 44) ~ reumatikus megbetegedések ellen fo hász kodnak hozzá, gyógyszerészek, patikák, kórházak védőszentje, és Szent Kristóf vértanú (†Szamo?, Lükia, Kisázsia, 250 k.) ~ a pestis és a hirtelen halál ellen fohászkodnak hozzá, a patikusok védőszentje; 27. Szent Pantaleon orvos, vértanú (*Nikomédia, Bitinia?– †Nikomédia, 3. sz.) ~ a kancsalság ellen fohászkodnak hozzá, az orvosok védőszentje; 29. Szent Márta, Szent Lázár és Mária testvére Betániában ~ oltalmát kérik hirtelen halál, vérfolyás, pestis ellen, a dietetikusok védőszentje; 30. Arany szavú (Krizológ) Szent Péter érsek, egyháztanító (*Forum Cornelii? [2000: Imola], 400 k.–†Imola?, 450 k.) ~ láz és veszettség ellen véd, és Szent Abdon vértanú († Róma, 304) ~ a megvakulás ellen fordulnak hozzá.

Augusztus: 7. Thienei Szent Kajetán áldozópap, rendalapító (*Vicenza, Velencei Köztársaság, 1480–†Nápoly, 1547) ~ megvéd a pestistől; 10. Szent Lőrinc diakónus, vértanú (*Róma v. Hispánia, 3. sz.–†Róma, 258) ~ égési, forrázási se - bek, magas láz, zsába, lumbágó, szemfájás, viszketegség, kiütések, napszúrás ellen kérik oltalmát; 11. Assisi Szent Klára szűz, rendalapító (*Assisi, 1193/94– †San Damiano kolostor, Assisi mellett, 1253) ~ közbenjárásáért fohászkodnak szülés, visszatérő láz, világtalanság és szemfájás esetén; 16. Szent Rókus za rán dok (*Montpellier, Franciaország, 14. sz. 2. fele–†Anghera, Észak-Itália, 14. sz.) ~ a gyógyszerészek, orvosok, sebészek, kórházak, rokkantak védőszentje, de csontszú, fertőző betegségek, pestis, kolera ellen is kérik oltalmát; 17. Szent Jácint szerzetes, hitvalló, miszszionárius (*Lanka vára, Szilézia, 1185 k.–†Krakkó, 1257) ~ hozzá imádkoznak könnyű szülésért; 19. Clairvaux-i Szent Bernát apát, egyháztanító, rendalapító (*Fontaine-les-Dijon, Burgundia, 1090– †Clairvaux, 1153) ~ haldoklók patrónusa, gyermekbetegségek, megszállottság, dögvész ellen védő szent, és Toulouse-i Szent Lajos püspök (*Brigno les, Provance, 1274–†Brignoles, 1297) ~ a kimerültség, a tüdőbetegségek és a tuberkulózis ellen fohászkodnak hozzá; 23. Limai Szent Róza szűz (*Lima, Peru, 1586– †Lima, 1617) ~ láz, vizenyő, gyomorfájdalom, arc- és bőrbetegségek ellen kérik oltalmát; 27. Szent Mónika (*Tagaste, Észak-Afrika, 331–†Ostia, Itália, 387) ~ a szülések enyhítőjeként hívják segítségül; 30. Szent Fiáker apát, remete (*Írország, 610?–†Franciaország, 670?) ~ a nemi úton terjedő betegségek és aranyeres panaszok (ezt néha Szent Fiacrius betegségének is nevezik) patrónusa, urológiai (húgyúti) és proktológiai (végbéltáji) panaszok, láz, vakság, sipolyok gyógyításában is kérik segítségét.

Augusztus: 7. Thienei Szent Kajetán áldozópap, rendalapító (*Vicenza, Velencei Köztársaság, 1480–†Nápoly, 1547) ~ megvéd a pestistől; 10. Szent Lőrinc diakónus, vértanú (*Róma v. Hispánia, 3. sz.–†Róma, 258) ~ égési, forrázási se - bek, magas láz, zsába, lumbágó, szemfájás, viszketegség, kiütések, napszúrás ellen kérik oltalmát; 11. Assisi Szent Klára szűz, rendalapító (*Assisi, 1193/94– †San Damiano kolostor, Assisi mellett, 1253) ~ közbenjárásáért fohászkodnak szülés, visszatérő láz, világtalanság és szemfájás esetén; 16. Szent Rókus za rán dok (*Montpellier, Franciaország, 14. sz. 2. fele–†Anghera, Észak-Itália, 14. sz.) ~ a gyógyszerészek, orvosok, sebészek, kórházak, rokkantak védőszentje, de csontszú, fertőző betegségek, pestis, kolera ellen is kérik oltalmát; 17. Szent Jácint szerzetes, hitvalló, miszszionárius (*Lanka vára, Szilézia, 1185 k.–†Krakkó, 1257) ~ hozzá imádkoznak könnyű szülésért; 19. Clairvaux-i Szent Bernát apát, egyháztanító, rendalapító (*Fontaine-les-Dijon, Burgundia, 1090– †Clairvaux, 1153) ~ haldoklók patrónusa, gyermekbetegségek, megszállottság, dögvész ellen védő szent, és Toulouse-i Szent Lajos püspök (*Brigno les, Provance, 1274–†Brignoles, 1297) ~ a kimerültség, a tüdőbetegségek és a tuberkulózis ellen fohászkodnak hozzá; 23. Limai Szent Róza szűz (*Lima, Peru, 1586– †Lima, 1617) ~ láz, vizenyő, gyomorfájdalom, arc- és bőrbetegségek ellen kérik oltalmát; 27. Szent Mónika (*Tagaste, Észak-Afrika, 331–†Ostia, Itália, 387) ~ a szülések enyhítőjeként hívják segítségül; 30. Szent Fiáker apát, remete (*Írország, 610?–†Franciaország, 670?) ~ a nemi úton terjedő betegségek és aranyeres panaszok (ezt néha Szent Fiacrius betegségének is nevezik) patrónusa, urológiai (húgyúti) és proktológiai (végbéltáji) panaszok, láz, vakság, sipolyok gyógyításában is kérik segítségét.

Október: 1. Gandi Szent Bávó remete (†Gent, 653) ~ szamárköhögés és reuma tikus betegségek ellen fohászkodnak hozzá; 6. Szent Brunó pap, szerzetes (*Köln, 1030 k.–†La Torre remeteség, Dél-Itália, 1101) ~ dögvész ellen kérik oltalmát; 9. Szent Dénes püspök, vértanú (†Lutitiae Parisiorum, Gallia provincia, 250 után) ~ a fejfájósok szokták magukat oltalmába ajánlani; 15. Avilai Nagy Szent Teréz szűz, egyháztanító (*Avila, Spanyolország, 1515–†Alba de Torres, 1582) ~ fejfájás és szívbetegségek ellen hívják segítségül; 16. Szent Gál misszionárius, hitvalló (*Írország, 550 k.–†Arbon, Bregenz mellett, 630/645) ~ a lázas betegek patrónusa; 18. Szent Lukács evangélista, orvos, festő (1. sz.) ~ védőszentjüknek tekintik az orvosok, sebészek, kórházak; 19. Alcantarai Szent Péter ferences reformátor (*Alcántara, Spanyolország, 1499– †Arenas de San Pedro, 1562) ~ magas láz ellen fohászkodnak hozzá; 21. Szent Orsolya és társai, szüzek, vértanúk (†Köln, 304) ~ a jó halál kegyelméért kérik oltalmukat, égési sérülések ellen fohászkodnak hozzájuk, a beteg gyermekek égi védnökei.

November: 3. Porres Szent Márton szerzetes (*Lima, 1569–†Lima, 1639) ~ egészségügyben dolgozók, gyógyítással foglalkozók, elesettek védőszentje, és Szent Hubert püspök (†Tervueren, Né metalföld, 727) ~ kutyaharapás, kígyómarás ellen kérik oltalmát; 4. Borromei Szent Károly püspök (*Arona, Lombardia, 1538–†Milánó, 1584) ~ segítségül hívják járványok (pestis) ellen; 5. Szent Erzsébet és Zakariás, Keresztelő Szent János szülei ~ Zakariást a némaság ellen hívják segítségül, Erzsébet a meddő és a vajúdó nő védőszentje; 6. Noblaci Szent Lénárd remete, hitvalló (†Nobiliacum, Gallia, 6. sz. közepe) ~ a szülési fájdalmakban szenvedő és a meddő nők fohászkodnak hozzá, az őrültek védőszentje; 10. Avellinói Szent András szerzetes, pap (*Castronuovo, Nápolyi királyság, 1521–†Nápoly, 1608) ~ a készületlen haláltól való megmenekülés kegyelméért és agyvérzéskor (szélütés) szoktak hozzá fordulni; 13. Nivellesi Szent Gertrúd apátnő (*Franciaország, 626– †Nivelles, 659) ~ a szurifóbiában (egerektől való iszony), lázban és elmebajban szenvedők védőszentje; 14. Szent Szerapion szerzetes, vértanú (*Anglia–†Algír, 1240) ~ ízületi betegségek ellen fohászkodnak hozzá; 23. Szent Kolumbán miszszionárius, hitvalló (*Leinster tartomány, Írország, 540 k.–†Bobbio, 615) ~ megvéd a lelki betegségektől, és Szent I. Kelemen pápa, vértanú (*Róma, Kr. u. 1. sz.–†Kerszon, Krím félsziget, 97) ~ gyermekbetegségek kérik oltalmát; 25. Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú (†Alexandria, 305) ~ kórházak, betegek, elesettek, szoptató nők, ügyefogyottak, ágyba vizelők, nyelvbajban és féloldali fejfájásban szenvedők hívják segítségül; 30. Szent András apostol (*Betszaida, Palesztina– †Patrasz, Achája, 70 k.) ~ terméketlenség, köszvény, vérhas és bénulás ellen fohászkodnak hozzá, a bénák védőszentje.

November: 3. Porres Szent Márton szerzetes (*Lima, 1569–†Lima, 1639) ~ egészségügyben dolgozók, gyógyítással foglalkozók, elesettek védőszentje, és Szent Hubert püspök (†Tervueren, Né metalföld, 727) ~ kutyaharapás, kígyómarás ellen kérik oltalmát; 4. Borromei Szent Károly püspök (*Arona, Lombardia, 1538–†Milánó, 1584) ~ segítségül hívják járványok (pestis) ellen; 5. Szent Erzsébet és Zakariás, Keresztelő Szent János szülei ~ Zakariást a némaság ellen hívják segítségül, Erzsébet a meddő és a vajúdó nő védőszentje; 6. Noblaci Szent Lénárd remete, hitvalló (†Nobiliacum, Gallia, 6. sz. közepe) ~ a szülési fájdalmakban szenvedő és a meddő nők fohászkodnak hozzá, az őrültek védőszentje; 10. Avellinói Szent András szerzetes, pap (*Castronuovo, Nápolyi királyság, 1521–†Nápoly, 1608) ~ a készületlen haláltól való megmenekülés kegyelméért és agyvérzéskor (szélütés) szoktak hozzá fordulni; 13. Nivellesi Szent Gertrúd apátnő (*Franciaország, 626– †Nivelles, 659) ~ a szurifóbiában (egerektől való iszony), lázban és elmebajban szenvedők védőszentje; 14. Szent Szerapion szerzetes, vértanú (*Anglia–†Algír, 1240) ~ ízületi betegségek ellen fohászkodnak hozzá; 23. Szent Kolumbán miszszionárius, hitvalló (*Leinster tartomány, Írország, 540 k.–†Bobbio, 615) ~ megvéd a lelki betegségektől, és Szent I. Kelemen pápa, vértanú (*Róma, Kr. u. 1. sz.–†Kerszon, Krím félsziget, 97) ~ gyermekbetegségek kérik oltalmát; 25. Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú (†Alexandria, 305) ~ kórházak, betegek, elesettek, szoptató nők, ügyefogyottak, ágyba vizelők, nyelvbajban és féloldali fejfájásban szenvedők hívják segítségül; 30. Szent András apostol (*Betszaida, Palesztina– †Patrasz, Achája, 70 k.) ~ terméketlenség, köszvény, vérhas és bénulás ellen fohászkodnak hozzá, a bénák védőszentje.

A Szentté Avatási Kongregáció működésétől kezdve VI. Pál pápáig bezárólag (1609-1978) 808 boldogot és 296 szentet avattak. A jelenlegi Martyrologium Romanum (Editio Typica Typis Vaticanis MMIV, 846 oldal) kb. 15 000 szentet és boldogot hoz: 6650 név szerint ismert szentet és boldogot, és 7400 névtelen „csoport" vértanút. Ezt gazdagította tovább II. János Pál pápa, aki egy 2005. január 5-i statisztika szerint, 27 évi pápasága alatt 1345 boldogot és 483 szentet avatott, összesen 1328 személyt, leszámítva belőle azokat, akiket ő maga avatott boldoggá, majd szentté is.15 Ezekhez a nagy számokhoz képest elenyésző a fentiek során összegzett 124 védőszent, de épp elég ahhoz, hogy egészségügyi gondjainkban-bajainkban erőt és bátorságot nyerjünk általuk. Egészségügy védőszentjei, könyörögjetek érettünk!

Jegyzetek

1 Markó László (szerk.), Egyetemes lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest 20013, 215; Egészségügyi Világszervezet, http://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3% BCgyi_Vil%C3%A1gszervezet (2009. 01. 07.)

2 Beinert, Wolfgang (szerk.), A katolikus dogmatika lexikona (ford. Gáspár Csaba László et al.). Vigilia Kiadó, Budapest 2004, 535.

3 Denzinger, Heinrich - Hünermann, Peter, Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai (szerk. Burger Ferenc, összeállít. Romhányi Beatrix és Sarbak Gábor, ford. Fila Béla és Jug László). Szent István kézikönyvek 9, Örökmécs Kiadó-Szent István Társulat, Bátonyterenye - Budapest 2004, 239, 425-426.

4 Berger, Rupert, Lelkipásztori liturgikus lexikon (szerk. Pákozdi István, ford. Zárday Tamás et al.). Vigilia Kiadó, Budapest 2008, 435.

5 Fábián Árpád (szerk.), A II. Vatikáni Zsinat tanítása. A zsinati döntések magyarázata és okmányai. Szent István Társulat, Budapest 1992, 67-70, 75-76.

6 Ludwig Müller, Gerhard, Katolikus dogmatika a teológia tanulmányozásához és alkalmazásához (ford. Hegyi Márton et al.). Kairosz Kiadó, Budapest 2007, 542.

7 Alszeghy Zoltán, Az ember jövője. Teológiai zsebkönyvek 6 (sorozatszerk. Szabó Ferenc), Agapé, Szeged 1994, 110-112.

8 Schütz, Christian (szerk.) (ford. Búzás József), A keresztény szellemiség lexikona. Szent István Társulat, Budapest 1993, 346.

9 Védőszentek, http://74.125.77.132/search?q= cache:hCCqbA0D5LMJ:ujember.katolikus.hu/ Archivum/regiek/Archivum/20000213/03/04. html+v%C3%A9d%C5%91szent&hl=hu&lr=la ng_hu&gl=hu&strip=1 (2009. 02. 08.)

10 Védőszent, patrónus, http://mek.oszk.hu/ 02100/02115/html/5-1253.html (2009.03.09.)

11 Patronus (lat.): pártfogó, védő, http://lexi-kon.katolikus.hu/P/patronus.html (2009. 03. 14.)

12 Védőszent (lat. patronus), http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91 szent (2009. 03. 15.)

13 A védőszenti funkciók átfogó ismertetéséhez a következő forrásokat használtam: Balikó Nándor et al. (szerk.), Az emberiség fáklyavivői. A Föld vallásalapítóinak, kiemelkedő hatású szellemi tanítóinak és szentjeinek képes életrajzi gyűjteménye I. Etalon Kiadó, Budapest 2007; Diós István (szerk.), Szentek élete I-II. Szent István Társulat, Budapest 2002; Fekete Antal, Keresztneveink, védőszentjeink. Szent István Társulat, Budapest 20073; Giorgi, Rosa (szerk.) (ford. Marton Éva), Szentek. Napról napra művészet és vallás között. Korona Kiadó, Budapest 2006; Incze Dénes, A szentek élete, 1-12, Agapé, Szeged 1998-2001; Sebestyén Péter, Életutak. Szentek, egyházi ünnepek. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2000; Védőszentek és furcsa patronáltjaik. http://asztrologia.virtus.hu/?id=detailed_article&aid =63987 (2009. 03. 16.)

14 Az orvosi szakkifejezéseknek a következő alapmunkában néztem utána: Brencsán János, Orvosi szótár. Medicina Könyvkiadó, Budapest 20074.

15 Jakubinyi György, A szentek nyomában Erdélyben. Gyulafehérvár 20052, 19-20.


Keresés a Katholikos oldalain